2009. december 29., kedd

a klasszikus zene


A zene az emberi szellem kötetlen leleménye, más találmányokhoz képest kevésbé függ fizikai vagy fiziológiai felfedezésektől. A nyugati hagyományban a zeneművek hihetetlen elmebeli teljesítményt testesítenek meg, olyat, amelyet nemcsak megbecsültek, hanem utánoztak vagy átdolgoztak, amerre csak eljutott. A találmányok többségét - az atomenergiától az antibiotikumokig - lehet jóra vagy rosszra használni.A klasszikus zene valószínűleg több élvezetet nyújtott több egyénnek - kevesebb negatív mellékhatással -, mint bármely más emberi alkotás. Végül, bár senki sem tud úgy zenét szerezni, mint Mozart, és kevesen tudnak úgy játszani, mint Heifetz vagy Casals, kellő erőfeszítéssel bárki elfogadható módon képes előadni egy zeneművet, és - a számítógépes programoknak hála - most már azok is hozzáadhatják saját töredékeiket az egyre növekvő örökséghez, akik nem játszanak semmilyen hangszeren vagy nem értenek a kottaíráshoz.

2009. december 12., szombat

genetikai térkép


Az emberi test és benne az agy működése gondoskodik a létünket alkotó tapasztalatokról. Azok a fölfedezések, amelyek lehetővé teszik számunkra, hogy végül is átvegyük e működés irányítását és óhajunknak megfelelően alakíthassuk ezeket, bizonyára megérdemlik a jelölést az elmúlt kétezer év legjelentősebb találmánya címre. Ezek az intuíciók bőven áramlanak napjainkban a molekuláris biológiának nevezett tudományág területéről. Ha azonban ki kellene választani a folyamatot lehetővé tévő legfontosabb találmányt, akkor a genetikai térképezést emelhetnénk ki. Ez az új eljárás - amelyet az 1970-es évek közepén Fred Sanger Cambridge-ben és Walter Gilbert a Harvardon dolgozott ki - kezünkbe adta a lehetőséget, hogy gyorsan kiolvassuk génjeinkben és a Föld valamennyi élőlényének génjében tárolt specifikus információt. Az új módszerek tudományos "energiarobbanást" váltottak ki, amely a következő évtizedben éri el csúcspontját, amikor az átlagos emberi lényt kódoló DNS nagyjából hárommilliárd karakterének sorrendjét teljesen megfejti a Human Genome Project. Ezt követően meghatározható lesz, miben különböznek örökletes szempontból az egyedek, és miként fejeződik ki ez az információ, hogy létrehozza az emberi testet. Idáig a géntérképezés olyan - a média számára fontos - eseményeken keresztül gyakorolt ránk nagy hatást, mint a Monica Lewinsky ruháján lévő folt meghatározása, vagy a Romanov-csontok azonosítása Anna Anderson azon állításának cáfolata érdekében, hogy ő Anasztázia, és Thomas Jefferson Sally Hemingsszel folytatott viszonyának megerősítése. Ennél még sokkal, de sokkal több van hátra. A Human Genome Project befejezése molekuláris szinten teszi érthetővé számunkra az öröklődő emberi betegségeket; már eddig is sokat tudtunk meg a Huntington-kór, a cisztás fibrózis és más betegségek mibenlétéről. A modern molekuláris biológia más eszközeinek alkalmazásával a közeljövőben már valamit tehetünk is e bajok ellen. Kezelhetők és génszinten kijavíthatók lesznek (feltéve, ha a társadalom hozzájárul). Ezen túlmenően megértjük, s talán szabályozni is tudjuk az emberi állapot sok, mostanáig természetesnek vett, kellemetlen aspektusát - a kopaszodástól az öregedésig. Végül úgy is dönthetünk, hogy átírjuk genetikai szövegünket, így megváltoztatjuk magunkat és a világegyetem megtapasztalásának módját.