2016. szeptember 19., hétfő

a tudományos módszer

A tudományos módszernek köszönhetően jött létre a világot átalakító tudomány és technika. A tudományos módszer megfigyelésből vagy kísérletből származó empirikus adatokra támaszkodik. A görögök egykor azt hitték, hogy a világegyetem rendezett struktúra, és szabályos mintákat mutat. Ezt a gondolatot először a milétoszi Thalész fejtette ki a Kr. e. 6. században. Arisztotelésznek (Kr. e. 4. század) tulajdonítják, hogy saját megfigyeléseire alapozva kifejlesztette a természeti világ rendszertanát. A megfigyelés központi szerepet játszott a csillagászatban is: Hipparkhosz, az antik világ legnagyobb megfigyelő csillagásza (Kr. e. 146-127 között tevékenykedett), a világegyetem heliocentrikus elképzelését saját megfigyelései alapján vetette el. Leginkább a tavaszpont precessziós mozgásának fölfedezéséről ismert. A görögök azonban nem folytattak ellenőrzött kísérleteket, ami a tudományos módszer nélkülözhetetlen része a tudomány más területein, például a fizikában.

2016. április 19., kedd

távcső

A távcső feltalálása, majd tökéletesítése és használata Galilei által a modern tudományos módszer születését jelezték, és előkészítették a terepet a világegyetemben elfoglalt helyünk drámai átértékelésére. E technikai eszköz meggyőzően tárta föl, hogy mennyivel nagyobb az univerzum, mint amennyi puszta érzékeinkkel észlelhető. És ez a felismerés idővel elvezetett dinamikus, táguló világegyetemünk korábban nem gondolt hatalmas méreteinek feltételezéséhez, megmutatva számunkra, hogy galaxisunk csupán egy a megszámlálhatatlan többi közt, és bevezetett bennünket az egzotikus asztrofizikai képződmények gazdagságába.

2016. január 24., vasárnap

A szelekció általi evolúció

A szelekció általi evolúció magában foglalja a természetes kiválasztódást, a szexuális szelekciót és azokat a kiválasztó folyamatokat, amelyek kulturális evolúciót gerjesztenek. Ez nyújtja a legjobb magyarázatot arra, mik vagyunk, honnan jöttünk és az élet természetére a világegyetem többi részén. Azt is megmagyarázza, miért találunk föl, és miért hisszük, hogy az itteni listán leírt találmányok jelentősek. Ez az a találmány, amely megmagyarázza a találmányt.