2017. május 21., vasárnap

a tudományos módszer - 3. rész

Isaac Newton Philosophiae Naturalis Principia Mathematica (1687) című művét általában a 17. századi tudományos forradalom betetőzéseként tartják számon, a módszeres, rendszerezett és empirikus tudomány nagy áttöréseként, noha Newton előtt is nagy sikereket könyvelhettek el az élettan (például Vesalius Itáliában és Harvey Angliában), valamint a csillagászat területén.

2017. február 7., kedd

a tudományos módszer - 2. rész

A tudományos módszer felfedezését nem lehet egyetlen embernek tulajdonítani vagy egy bizonyos időponthoz kötni. Noha Roger Bacon (kb. 1220-1292) egyik elkötelezett és korai harcosa volt a kísérletezésnek, Francis Bacon foglalta szabályba az empirikus megfigyelés rendszerét a 17. század elején. Ez röviden összefoglalva négy lényeges lépésből áll: (1) a probléma meghatározása, (2) az idevágó adatok összegyűjtése, (3) hipotézis fölállítása az adatok alapján és (4) a hipotézis empirikus tesztelése.

2016. szeptember 19., hétfő

a tudományos módszer

A tudományos módszernek köszönhetően jött létre a világot átalakító tudomány és technika. A tudományos módszer megfigyelésből vagy kísérletből származó empirikus adatokra támaszkodik. A görögök egykor azt hitték, hogy a világegyetem rendezett struktúra, és szabályos mintákat mutat. Ezt a gondolatot először a milétoszi Thalész fejtette ki a Kr. e. 6. században. Arisztotelésznek (Kr. e. 4. század) tulajdonítják, hogy saját megfigyeléseire alapozva kifejlesztette a természeti világ rendszertanát. A megfigyelés központi szerepet játszott a csillagászatban is: Hipparkhosz, az antik világ legnagyobb megfigyelő csillagásza (Kr. e. 146-127 között tevékenykedett), a világegyetem heliocentrikus elképzelését saját megfigyelései alapján vetette el. Leginkább a tavaszpont precessziós mozgásának fölfedezéséről ismert. A görögök azonban nem folytattak ellenőrzött kísérleteket, ami a tudományos módszer nélkülözhetetlen része a tudomány más területein, például a fizikában.

2016. április 19., kedd

távcső

A távcső feltalálása, majd tökéletesítése és használata Galilei által a modern tudományos módszer születését jelezték, és előkészítették a terepet a világegyetemben elfoglalt helyünk drámai átértékelésére. E technikai eszköz meggyőzően tárta föl, hogy mennyivel nagyobb az univerzum, mint amennyi puszta érzékeinkkel észlelhető. És ez a felismerés idővel elvezetett dinamikus, táguló világegyetemünk korábban nem gondolt hatalmas méreteinek feltételezéséhez, megmutatva számunkra, hogy galaxisunk csupán egy a megszámlálhatatlan többi közt, és bevezetett bennünket az egzotikus asztrofizikai képződmények gazdagságába.

2016. január 24., vasárnap

A szelekció általi evolúció

A szelekció általi evolúció magában foglalja a természetes kiválasztódást, a szexuális szelekciót és azokat a kiválasztó folyamatokat, amelyek kulturális evolúciót gerjesztenek. Ez nyújtja a legjobb magyarázatot arra, mik vagyunk, honnan jöttünk és az élet természetére a világegyetem többi részén. Azt is megmagyarázza, miért találunk föl, és miért hisszük, hogy az itteni listán leírt találmányok jelentősek. Ez az a találmány, amely megmagyarázza a találmányt.

2015. október 19., hétfő

lencse

A lencse segítségével időben és térben egyaránt távolabbra tekinthetünk. Nélküle nincs optikai távcső, következésképpen a bolygók, a Naprendszer, a galaxisok vagy a világegyetem modern felfogása sem alakulhatott volna ki. Nem lenne fénymikroszkóp, következésképpen a mikroorganizmusok, a sejtek, a kromoszómák, a gének vagy az agy modern fogalma sem született volna meg. Nem lenne fénykép vagy mozgófilm, helyeket és korokat legfeljebb festők és írók közvetítésével ismerhetnénk meg.

2015. július 26., vasárnap

az ÁBÉCÉ

Az ábécé uralma két alkalommal is erőteljesen megerősödött: előbb a nyomdagépnek, majd a távírás és a szövegre épülő számítástechnika alapjául szolgáló a digitális kódolásnak (Morse, Hollerith, ASCII, EBCDIC stb.) köszönhetően. Galilei így fogalmazta meg az ábécé csodáját 1632-ben:
De minden fantasztikus találmányt felülmúlva, miféle fenséges elme álmodta meg, miként oszthatjuk meg legmélyebb gondolatainkat térben és időben távoli embertársainkkal. Társaloghatunk az Indiában élővel, szólhatunk a meg nem születetthez, aki majd ezer vagy tízezer év múlva jön a világra; és milyen könnyedén tehetjük: mindössze húsz betűt kell különféle módokon elrendeznünk az oldalon.