nyilvános kulcsú rejtjelező rendszerek - 1.rész

A nyilvános kulcsú rejtjelező rendszereknek (Public Key Cryptosystems - PKC) három csodálatra méltó sajátossága van: biztosítja a megfelelő titoktartást, lehetővé teszi a tökéletes azonosítást, és megbízható értékhordozóként szolgálhat, mint annak idején az arany. A PKC egy csapásra átalakította az információs és hálózati technológiáról alkotott aszimptotikus eredményű látásmódunkat: az 1984-ben felvázolt vízió helyett megnyílt a vonzó kibertér, ahol nem vész el az identitás és a magánszféra, jóllehet józan eszünk (és Orwell is) az ellenkezőjét sugallja.

nyomtatás általánosságban

Hát nem magától értetődő, hogy a nyomtatás - beleértve az írott szöveg nagyarányú sokszorosításának minden formáját, a kézi készítésű fabetűktől a számítógépig és a szövegszerkesztő programig, amelyet e szöveg írásához is használunk - az elmúlt kétezer év legjelentősebb találmánya? A nyomtatás közvetlenül vezetett az analfabetizmus tömeges méretű felszámolásához, a demokráciához, a tudományos forradalomhoz, a kibervilág jelenségeihez és sok más jó dologhoz.
Általánosabb megjegyzés. Megfigyelhető, hogy a hozzánk intézett kérdésre adott válaszok zöme azt sugallja, hogy az elmúlt kétezer év legjelentősebb találmánya - bármi volt is az - történetesen éppen az elmúlt száz évben született meg. Nem tükröz ez valami téves kronocentrizmust -, vagyis azt az irracionális hitet, hogy micsoda szerencse a történelem legfontosabb időszakában élni? Figyelembe véve, hogy az emberek mindig is találtak fel új dolgokat, nem valószínűtlen az, miszerint a legfontosabb találmányok közül ilyen sok egyetlen röpke században született a húszból? Nem lenne logikusabb feltételezni, hogy véletlenszerűen oszlanak el a teljes húsz évszázad folyamán? Még ha beszámítjuk a népességnövekedést és azt a lehetőséget, hogy a technológiai képzelőerő (a képzőművészetivel és az irodalmival ellentétben) hatékonyabbá vált az idők folyamán, nem rövidlátó nézőpont-e azt képzelni, hogy az a század, amelyben éppen élünk, hússzor találékonyabb, mint az összes többi? Talán négy- vagy ötször találékonyabb, de még ez is túlzás lehet.

az elektroncső

Az elektronikus korszak születésének éve 1915, amikor is az amerikai Lee de Forest feltalálta az elektroncsövet. E találmány nélkül legtöbben meg sem születtünk volna. Elektronika nélkül ez a bolygó nem tudná eltartani azt a sok embert, akik Nyugaton élnek. Képtelenek lennénk kommunikálni, számítógéppel dolgozni, termékeket előállítani. Nem lenne rádió, tv, számítógépek, internet, modern orvostudomány, műszaki tudomány, bármiféle nemzetközi utazás, atomenergia és szinte semmi, amit jelenleg magától értetődőnek veszünk. Valójában fajunk és civilizációnk fejlődése megtorpant volna.
Az izzókatódos csövet hamarosan követte a John Bardeen és William Shockley által 1948-ban feltalált tranzisztor, amely a személyi számítógép alapjául szolgált.

az indo-arab számrendszer

Fontos találmány a számírás helyi értékes rendszere, beleértve a 0 szimbólum bevezetését a nulla, azaz a nem létező mennyiségek jelölésére. Ezzel született meg a modern matematika. Ezt a rendszert Indiában találták föl, valószínűleg a Kr. e. 1. évezredben, de először a hindu matematikus és csillagász, I. Árjabhata rendszerezte az 5. század legvégén, majd az arabok révén került Nyugatra (innen ered az "arab számok" kifejezés). Ez idő előtt még az egyszerű számtan is fáradságos és időrabló volt (mint amikor a rómaiak és a görögök a nehézkes "római számokat" használták - amelyek néha még ma is használatosak Nyugaton). A matematika pedig természetesen nélkülözhetetlen minden tudomány számára. A nulla és a helyi érték korai föltalálása nélkül - továbbá az egyenletekben az ismeretlen mennyiség jelölésére használt szimbólum hiányában - nem lenne differenciálszámítás, newtoni vagy Galilei-féle tudomány, nem lenne számítógép, és mindenekelőtt nem lenne modern világ.

a számítógép használata az éghajlat modellezésére - 4.rész

Az a meglepő, hogy ez nem csupán Európát sújtaná ilyen keményen. A világ lakható részeinek zöme hasonlóképpen lehűlt a múltbeli epizódok folyamán, valószínűleg a vízgőz - az üvegházhatás szempontjából legnagyobb jelentőségű gáz - változásai révén. Az északi hőszivattyú újabb leállása olyan populáció-összeomlást okozna, amely magával rántaná a civilizációk zömét, mindezt egy évtizeden belül.
Elképzelhetők azonban módszerek az effajta éghajlatváltozás elodázására; a mesterséges esőcsinálás azért, hogy csapadékmentessé tegyék a kritikus óceánterületeket, csupán az
egyik lehetőség. Noha még nem sokat tehetünk a hétköznapi időjárással vagy az üvegházhatás okozta fölmelegedéssel, mégis képesek vagyunk annyira stabilizálni az éghajlatot, hogy megelőzzük a hirtelen lehűlést. Az észak-atlanti süllyesztő mechanizmus stabilizálásának hosszú távú kidolgozása most már civilizációnk egyik fő feladatává vált, létfontosságú ahhoz, hogy megakadályozzuk az emberi populáció összeomlását. A népesség harca az élelemért balkáni világot hagyna maga után, amelyben az emberek jó okkal gyűlölnék szomszédaikat.
Majd kiderül, hogy vizsgázik az emberiség az éghajlat által számára összeállított intelligenciateszten. Az éghajlat ingadozásait valószínűleg csak számítógépes modellekkel érthetjük meg, és a lehetséges beavatkozások számítógépes szimulációja a biztonságos beavatkozás kulcsa. Ha azonban sikerül, akkor képesek leszünk visszatartani civilizációnkat attól, hogy a lehűlés az összeomlás és a világégés újabb epizódját idézze elő.

a számítógép használata az éghajlat modellezésére - 3.rész

E süllyesztő mechanizmus működése azonban meghibásodhat, ha édesvíz halmozódik föl a felszínen, felhígítva a sűrű vizet. A globális fölmelegedés növeli a csapadékmennyiséget, és a magasabb szélességi fokokon több esővíz jut az óceánokba.Az óceánba szokványosan hulló csapadék nem jelent problémát, de a Labrador- és a Grönlandi-Norvég-tenger körzetében katasztrofális lehet. Akárcsak a közeli Grönland jégsapkájából származó olvadt víz, különösen, amikor áradatokban jön (ez olyankor fordul elő, amikor a jég elzár egy fjordot, visszatartva az évi olvadékot, majd a jéggát egy nap összeomlik). Eme "északi hőpumpa" magas szélességi fokon fekvő részeinek lezárásával a globális fölmelegedés ilyen jellegű következményei hirtelen lehűthetik Európa éghajlatát. Ha az európai mezőgazdaság produktivitása visszaesik a kanadai szintjére (ugyanazon szélességi fokokról van szó, csakhogy a Csendes-óceán felől fújó szél nem melegszik föl úgy, mint az Atlanti-óceán felől érkező), huszonhárom európai lakosból huszonkettő éhen halna.

a számítógép használata az éghajlat modellezésére - 2.rész

Noha ezek a világméretű lehűlések megszokottak voltak a múltban, ma már korántsem következnek be olyan szükségszerűen, mint a helyi áradások. Képesek lehetünk stabilizálni a dolgokat, ha eleget tudunk meg a nemlineáris kiváltó okokról. Minden, amit a geofizikai mechanizmusokról tudunk, azt sugallja, hogy könnyen bekövetkezhet egy újabb hirtelen lehűlés - való igaz, hogy az üvegházhatás okozta felmelegedés több eltérő módon is kiválthat hirtelen lehűlést.
A "csíki-csuki" tendenciákból inkább azt értjük, hogy mi történik a meleg Golf-áramlattal Írország partjainak közelében, amikor szétválik az Észak-Atlanti-áramlat két fő ágára. A vízáramok lesüllyednek a Grönlandi-Norvég-tenger, valamint a Labrador-tenger mélyére. Ennek oka, hogy a Kanada felől érkező hideg, száraz szél olyan sok meleg vizet párologtat el, hogy a felszíni vizek hideggé és különlegesen sóssá válnak, ezért igyekeznek a mélyebb vizekbe süllyedni. Egyes süllyedési helyeken 15 kilométer átmérőjű, gigantikus örvények szállítják a felszíni vizeket a mélybe. A hideg víz folyamatos, menetrendszerű lesüllyedése miatt több meleg víz áramolhat északi irányba, és ezért Európa mezőgazdaságilag jóval termékenyebb, mint Kanada vagy Szibéria.