a számítógép használata az éghajlat modellezésére - 2.rész

Noha ezek a világméretű lehűlések megszokottak voltak a múltban, ma már korántsem következnek be olyan szükségszerűen, mint a helyi áradások. Képesek lehetünk stabilizálni a dolgokat, ha eleget tudunk meg a nemlineáris kiváltó okokról. Minden, amit a geofizikai mechanizmusokról tudunk, azt sugallja, hogy könnyen bekövetkezhet egy újabb hirtelen lehűlés - való igaz, hogy az üvegházhatás okozta felmelegedés több eltérő módon is kiválthat hirtelen lehűlést.
A "csíki-csuki" tendenciákból inkább azt értjük, hogy mi történik a meleg Golf-áramlattal Írország partjainak közelében, amikor szétválik az Észak-Atlanti-áramlat két fő ágára. A vízáramok lesüllyednek a Grönlandi-Norvég-tenger, valamint a Labrador-tenger mélyére. Ennek oka, hogy a Kanada felől érkező hideg, száraz szél olyan sok meleg vizet párologtat el, hogy a felszíni vizek hideggé és különlegesen sóssá válnak, ezért igyekeznek a mélyebb vizekbe süllyedni. Egyes süllyedési helyeken 15 kilométer átmérőjű, gigantikus örvények szállítják a felszíni vizeket a mélybe. A hideg víz folyamatos, menetrendszerű lesüllyedése miatt több meleg víz áramolhat északi irányba, és ezért Európa mezőgazdaságilag jóval termékenyebb, mint Kanada vagy Szibéria.

a számítógép használata az éghajlat modellezésére - 1.rész

A modellezés megakadályozhatja, hogy az emberi civilizáció elpusztuljon az éghajlatváltozások következtében.
A számítógépes szimulációk révén érthetjük meg a Föld éghajlatának változását és azt, hogy miként hatnak rá a nagy óceáni áramlatok kitérései. E kitérések hirtelen lehűléseket okoznak - az átlagos bolygóhőmérséklet néhány éven belül drámai mértékben lecsökkenhet, az aszályok a trópusi erdőtüzekéhez mérhető károkat okoznak. A vulkánkitörések és az antarktiszi jégperem összeomlásai szintén lehűléseket okozhatnak. Amiről most itt beszélünk, egy "csiki-csuki": néhány évszázad múlva hasonlóan hirtelen fölmelegedés következik be. Ez a ciklus 2-3 ezer évenként ismétlődik (bár a legújabb tizenkétezer éve kezdődött).
Ha effajta események fokozatosabban következnének be - a hőmérséklet csökkenése évszázadokon át menne végbe -, valószínűleg meg tudnánk birkózni velük technikai eszközök bevetésével. A nagy gond nem a hőmérséklet-változás önmagában, hanem az átmenet egy évtizednél is rövidebb időtartama. A következő lehűlés és szárazság biztos nagy háborúskodáshoz vezet a megmaradt erőforrások birtoklásáért.

a számítógép

A számítógép megnövelte az emberi elme kapacitását, hogy nagy tömegű számítást tudjon végrehajtani és hatalmas mennyiségű adatot kövessen nyomon és kezeljen. Mint minden nagy találmánynak, ennek is van előnye és hátránya. A tudósok most már képesek megválaszolni olyan kérdéseket, amelyeket nem tudtak volna a számítógép kifejlesztése előtt. Hátránya viszont, hogy elveszett a magánszféra, és megnövekedett a társadalmi ellenőrzés lehetősége, mivel a személyes információkat tartalmazó nagy adatbázisok manipulálhatók.

a ló háziasítása

Az egyetlen olyan találmány, amely minden másnál jobban megváltoztatta az emberi életet, az a ló; ezen a ló hátas állatként való háziasítását értem. A ló már erőteljesen haladt a kipusztulás felé, amikor hatezer éve háziasították Ukrajna sztyeppjein. Ám az ember társaságába kerülve, a ló révén olyan sebességgel népesült be Európa, hogy egy új élettempó kialakulása és kulturális változás is várható volt. A kereskedelem hirtelen több ezer kilométeres távolságokat fogott át, kialakult a rendszeres kommunikáció; valaha tiltottnak számító területeket fedeztek fel, az erőszakos és meglepetésszerű háborúk kikényszerítenék megerősített állandó települések létesítését és növekedését. Így jöttek létre Európa és Ázsia nagy városainak magjai. Ló híján tehát lehanyatlott volna az emberi civilizáció.

a Gatling-géppuska

Richard Gatling gyapotmagvető géppel kezdte, és fokozatosan eljutott egy fegyverhez, amely hat 58-as kaliberű, rézgyutacsos töltényt befogadó csövet forgatott percenként négyszázas fordulattal. Harcászati értékét az amerikai polgárháború utolsó napjaiban bizonyította, a Virginia állambeli Petersburg ostroma alatt. A következő évtizedekben erős hadseregek lényegesen nagyobb pusztító erejű változatokat vásároltak és használtak szerte a világon. A Gatling-géppuska volt az első tömegpusztító fegyver; és mint ilyen világra hozta a - nehézkesen, de jelenleg is folyó - tárgyalásokat, melyek szerint a fegyvereket be kell tiltani az emberiség jóléte érdekében.

kettős könyvelés

Nem túl hivalkodó, mégis jelentős erőt képviselt a Nyugat alakításában, és a piac diktálta gazdaság globalizációja révén a világéban. Az 1494-ben egy ferences szerzetes, Luca Pacioli által feltalált kettős könyveléssel a gazdag velencei kereskedőket segítették, hogy kézben tartsák bimbózó gazdasági birodalmaikat. Napjainkban is a legtöbb könyvelési rendszer világszerte erre épül. Ez a pénz DOS-a.
Az egyensúlyi helyzet alapelvére (mérlegre) alapozva a kettős könyvelés segítségével ellenőrizhető egyrészt egy gazdasági egység belső állapota, másrészt azok a szükséges struktúrák, amelyekben együttműködhetnek a modern piacgazdaságokban. Más szóval a kettős könyvelés egyidejűleg biztosítja egy gazdasági egység szabályozását, a belső könyvelés és a kontrollmechanizmusok által, miközben a gazdasági élet részeként egységes mércével mérhető a vállalatok állapota és értéke. Ha a világgazdaságban pénz a vér és a piac a keringési rendszer, akkor a kettős könyvelés főkönyvei az idegsejtek, amelyek szabályozzák a pénzáramlást és reagálnak a változásokra.

szék

A hordozhatóság is szempont volt a felfedezésekor. A leüléshez már nem kellett megfelelő magasságú helyet - falat, sziklát stb. - keresni, a széket magukkal vihették, és elhelyezhették a kívánt helyre. Valahogy a magasság kiválasztódott vagy kialakult, hogy a lehető leghosszabb ideig tudjunk egy helyben ülni, miközben szemünk, kezünk és karunk szabadon tevékenykedhet. A fekvő, az álló és a guggoló helyzet egy idő után kényelmetlen, különösen ha olvasni vagy írni akarunk. Bár meg kell jegyeznünk, hogy a középkori szerzeteseknek láthatóan sikerült álló helyzetben is kiválóan lemásolniuk a kéziratokat.

lépcső

Milyen jelentőséggel bír a tér bizonyos magasságában elhelyezkedő idealizált emelvény az emberi test számára? Mondjuk egy tizennyolc centiméter magas emelvényről túlzott erőfeszítés nélkül lehet közelebb jutni egy magasabban fekvő célponthoz. De csak közelebb. Ha azonban erről az új kiindulópontról egy ugyanilyen magas további platót tudnának készíteni, még közelebb a cél. Az már a továbbgondolás eredménye, hogy minél magasabbra akarunk jutni, annál nagyobbnak kell lennie a lépcsőt befogadó lépcsőháznak. A lépcsőpihenők és a 180 fokos fordulók, majd később a csigalépcsők oldották meg a problémát. Nyilvánvalóan a lépcsőknek köszönhető az alapterület jobb kihasználása, de hozzájárultak a mohamedán vallás terjesztéséhez is, hiszen a müezzinek minaretekből hívják imára az igazhitűeket:-)

az univerzális Turing-gép

Az univerzális Turing-gép nemcsak a ma használt digitális számítógép archetípusa, hanem mint a legkisebb diszkrét állapotú közös nevező, kapcsolatot teremt az időbeli sorrend és a térbeli mintázat között. Az univerzális Turing-gép összekapcsolódik a matematika alapjaival, jelentős horderejű a biológia jövője szempontjából, és olyan kommunikációs formákat sugall, amelyeket még csak most kezdünk fölfedezni.
Az intelligens életnek digitális megjelenési formában sikerül majd áthatolnia a kozmoszon (és az időn) - legalábbis az életciklus egyes szakaszaiban -, hogy lehetővé tegye az elektromágneses továbbítást, a tér- és idősíkok közötti kompatibilitást és a hosszú távú tárolást. Ehhez helyi anyagra van szükség. És mi megtesszük, ami tőlünk telik - hála az univerzális Turing-gép jelenlegi megtestesítője, a személyi számítógép elterjedésének.

szemlencse

Az ördögien ügyes konstruktőrt, amely kifejlesztette, evolúciónak nevezzük. Sok hely és mód áll rendelkezésünkre, hogy meggyőződhessünk, milyen jó munkát végzett az evolúció. Richard Feynman fizikus ismerteti, miként lépnek be a fénysugarak a szemünkbe, rögtön megtörnek, és a retina felé fokuszálódnak a szaruhártyának nevezett felületi lencsén. Az első fokuszálás után a sugarak folyadékkal teli kamrán haladnak át, és ezután találkoznak az egyszerűen csak lencseként ismert második fokuszálóval. Ez a lencse kitűnő, páratlan szépségű valami. Szerkezete hagymaszerű: a szélek felé kissé ellaposodó átlátszó rétegek építik fel, amelyek fokozatosan változtatják a fénytörést; minden az optimális fokuszálás szolgálatában áll. A lencse görbületét a lencse oldalai mentén elhelyezkedő izmok szabályozzák. Ezek az izmok gyengéden, de szilárdan tartják a helyén. Kis szerencsével a lencse tökéletes képet alkot minden képernyők legjobbikán, a retinán. A retina összeköttetésben áll az agy látókérgével, és íme, már látjuk is a képet. Az agy és a retina két elkülönülő dolog, de helyesebb úgy beszélni a retináról, mint az agy darabkájáról, mivel sok információfeldolgozást végez, mielőtt a látóidegen keresztül elküldené eredményeit az agykéregbe.

mikroszkóp

1665-ben Robert Hooke kiadott egy bestsellert, a Micrographia című művet. A könyv egy sor gyönyörű metszetet is közölt: Hooke így szemléltette, amit mikroszkópjával látott. Szerepelt egy légy szeme, rózsalevélen növő penész, egy tetű alakja és így tovább. Ám a tetszetős képek nem vezettek semmire. A mikroszkóp feladatot kereső eszköz volt. Végül fölbukkant a megoldandó feladat, és ez nem volt kisebb, mint az élet eredetének megértése. Ez került a fókuszba, amikor 1678-ban Antoni van Leeuwenhoek elég jó lencsét készített ahhoz, hogy elérje vele a majdnem 500-szoros nagyítást. Ezen a ponton föltárult az egész gazdag szubstruktúra. A tócsából származó vízcseppről kiderült, hogy tele van úszkáló, parányi "ázalékállatokkal". Van Leeuwenhoek fölfedezte a baktériumokat. Újabb kétszáz évbe telt, mire tényleg megértették, mit is látott, de az is háromszáz évbe telt, hogy megértsük, a Tejútrendszer csak egyike a számos galaxisnak.

teleszkóp

Galileo Galilei áttelepült firenzei, a padovai egyetemen tanított. Ő a teleszkóppal, az éjszakai égboltot fürkészte. Szétszedte távcsövét, újraépítette, javított rajta, és valamivel többet látott. Amit látott, megváltoztatta világképünket. Felfedezte, hogy a Nap saját tengelye körül forog, a Vénusz a Nap körül kering, a Holdon hegyek és völgyek húzódnak, a Jupiternek négy holdja van, a Tejút pedig megszámlálhatatlan csillagból épül föl. Teljesen nyilvánvaló lett, hogy a jó öreg ptolemaioszi világkép téves. Kopernikusznak és Keplernek igaza volt: nem a Föld a világegyetem központja, és nem volt visszaút. Nekiláttunk a világűr fölfedezésének.

káoszelmélet

A káoszelmélet arra tanít bennünket, hogy még a legkisebb cselekedeteinknek is fölerősített hatásai vannak. Napjainkban ez minden korábbinál nyilvánvalóbb. Ha egy nagy térképet nézegetünk, amely hatvanegyezer, világszerte szétszórt internet-routert ábrázol és útjára bocsátunk egy szikrát, egy ötletet, és egy más országbeli személy újra meg újra megismétli ezt az ötletet, egészen addig, amíg az elektronikus csevegés szerzetesek kántálásához kezd hasonlítani. A spiritualista Jane Robertsszel, azt írta egyszer: "Olyannyira részei vagyunk a világnak, hogy legkisebb cselekedetünk hozzájárul a létezéséhez. Lélegzetünk megváltoztatja a légkört. Találkozásunk másokkal megváltoztatja életük szövetét és azok életét, akik érintkezésbe kerülnek velük."

az internet határtalansága

Az internet áttöri az időbeli és a távolsági korlátokat, és példátlan növekedést s lehetőséget nyit meg. A következő évtizedben a gondolatok olyan erős közösségeket hoznak létre, mint amilyeneket a földrajzi határok teremtettek. Az internet eltünteti a mai nemzet fogalmát. Az emberiség egyetlen közös elmévé válik, csoportintelligenciával, miközben a földrajzi határok értelmüket vesztik.

szemüveg

Valójában nem tudjuk, mikor kezdték használni. A 14. századi Itáliában nem volt szokatlan, és 1600-ra már szakosodott mesteremberek csiszolták a lencséket, mesterségük fogásait gondosan titkolva. Egyikük, egy Lippershey nevű holland szemüvegkészítő észrevette, hogy két lencse kombinációja fölnagyítja a távoli tárgyakat. Fölfedezését megpróbálta arra használni, hogy meggazdagodjék, azonban akkoriban még kevés sikerrel.

genetika

A genetikai térkép elkészítése, kétségtelenül a genetika és a biológia újfajta felfogásához és szabályozásához vezet majd, mivel meg fogja változtatni az "élet"-ről alkotott felfogásunkat. Bizonyos értelemben ez a "találmány" , mint a testi adottságaink manipulálására való képesség alapvető szerepet játszik majd fajként való túlélésünkben, függetlenül attól, milyen más fejlemények következnek be.

a programozható számítógép

Míg a nyomdagép kétségtelenül forradalmasította a kort, amelyben megalkották, a számítógépek minden cselekedetünket uralni fogják az elkövetkező húsz évszázadban. A mesterséges intelligencia fejlődése mélyreható lesz, a kvantumszámítógépeket valószínűleg jelenleg is meg lehet építeni. A számítógépek az emberi evolúció következő fázisát képviselik. Mihelyt az öntudatos, önprogramozó számítógépek valósággá válnak, aligha lehet elképzelni, hogy az emberek elkerülhetik a saját fejlődésükbe való integrálásukat.
Szervezetünk felépítése biológiailag meghatározott, és jelenleg nehéz lenne úgy megváltoztatni működését, hogy mégis életképesek maradjunk. Ám ha egyszer a számítógépek öntudatosak és önprogramozók lesznek, nagyon valószínű, hogy funkciójukban hatványozott mértékben következnek be radikális változtatások. Ezeket a változtatásokat többféleképpen is beilleszthetjük saját fejlődésünkbe.
a) Biológiai adottságainkat alkalmassá tennénk arra, hogy a kibernetikát közvetlenül beépítsük működésünkbe (a "Borg-út").
b) Felhasználhatnánk a számítógépek által megszerzett tudást saját biológiai adottságaink fejlesztésére.
c) Egyszerűen átadnánk tudásörökségünket a számítógépeknek, majd hátradőlnénk, és hagynánk, hogy mutassák az utat.
d) Vagy - és ez a legvalószínűbb - a fejlődés oly módon megy végbe, amire nem gondoltunk.