találmányok a kezdetekből - 2. rész

Számos olyan találmány létezik, amely valójában a bronzkori emberek mindennapi életének része volt - többek közt (hogy csak néhányat említsünk) a nyelv, az acél, a papír és a szemüveg. Rendelkeztek bizonyos tudományos ismeretekkel is, hiszen a Kr. e. 14. században az adott környezet paramétereinek tökéletesen megfelelő hidraulikus szerkezeteket használtak. Még a cserélhető betűt is ismerték Kr. e. 1600 táján, amint azt a minószi Krétáról származó phaisztoszi korong mutatja.Végül a napközpontúságot elsőként a szamoszi Arisztarkhosz csillagász fedezte föl a Kr. e. 3. században, de az elképzelés nem vált széles körben ismertté, így elfogadása tizennyolc évszázadot késett.

találmányok a kezdetekből - 1. rész

A technikai újítások megváltoztatták az emberek és a természetes élőhelyük között húzódó határvonalat. A környezet és erőforrásainak megkerülhetetlen jelentősége miatt az emberek mindig azt kutatták, hogyan maximalizáljanak bármilyen előnyt, amit a természet törvényeiből kifacsarhatnak. Ennek következtében az igazán alapvető találmányok sok ezer évvel ezelőttre datálhatók. Minden idők legkiemelkedőbb találmánya valószínűleg az állatok háziasítása volt, amely a növényeké után következett. A letelepült életmód; falvak és városok; a kerék; a vitorlás hajó; mérnöki tudományok; írás; konceptuális eredmények, mint például a nemzetek, a demokrácia, a vallás, a zene és az ének; adózás, kamat és infláció - mind-mind jóval megelőzte a kereszténység korát.

az indo-arab számrendszer - 3.rész

Aritmetikai és tudományos felhasználásán túl az indo-arab számrendszer az egyetlen valódi univerzális nyelv a Földön - leszámítva talán a Windows operációs rendszert, mely esetben pusztán a piaci uralom nyers ereje révén érték el egy koncepciójában és technológiai kivitelezésében gyenge termék szinte univerzális alkalmazását. Ezzel ellentétben az indo-arab számrendszert azért fogadták el világszerte, mert bármely más számrendszernél sokkal jobban megtervezett és hatékonyabb az emberi használatra.

az indo-arab számrendszer - 2.rész

Az indo-arab számrendszer jelenlegi formája lényegében a 6. században alakult ki. Nélküle Galilei nem tudta volna a természetet mennyiségi szempontból tanulmányozni - ezt hívjuk ma tudománynak -, és nem lett volna számításrendszerünk, a szóban forgó időszak másik nagy találmánya. Az indo-arab számrendszer lehetővé teszi az emberek számára - akiknek veleszületett nyelvérzékük, de csupán nagyon primitív számérzékük van -, hogy nyelvileg bármely nagyságrendű számot a lehető legpontosabban fejezzenek ki. Napjainkban szinte az egész életünket befolyásolja, hogy milyen hatékonyan és pontosan tudunk bánni a számokkal. Igaz, sok fárasztó számítást jelenleg számítógépekkel végzünk, de az indo-arab számrendszer nélkül számítógépeink sem lennének.

a kosár

Úgy gondolom, sokat kellene keresgélnünk, hogy a kosárnál jelentősebb találmányt találjunk. Olyasvalami nélkül, amelybe gyűjtögetni lehet, nem alakulhat ki valamelyest is fejlett gyűjtögető társadalom - se otthon, se munkamegosztás, se emberiség.

a város

A modern városnak jelentős az információtároló és -visszakereső szerepe. Mielőtt a különféle hálózatok és a távírók megjelenése fölgyorsította az információáramlást, a városok hozták fizikailag közelebb egymáshoz az információkat, és rendezték azokat úgy, hogy érthetőek legyenek. Nem erőltetett, ha úgy képzeljük el az eredeti városi céheket, mint a kollektív tudat tárolóeszközének fájlkönyvtárait, amelyek összekapcsolják és a megfelelő rekeszekbe helyezik az eltérő szakismereteket és tudásalapot. Természetesen a város nem a szó szoros értelmében vett találmány, legalábbis a találmányokról alkotott hagyományos felfogásunk szerint. Sokféle találmány végeredménye, és ha e találmányok közül bármelyik hiányozna, nem létezhetne az általunk ismert modern város.

a 20. század végi egészségügyi ellátás

Vegyék számba életüket, és képzeljék el, milyen lett volna a 20. század vége egészségügyi ellátás nélkül. Még mindig élnének-e? Meglepően nagyszámú ember arca komorul el, és ismeri el, hogy nem. Én sem élnék, az egészen biztos. Vannak orvosi technikák, vannak antibiotikumok, de vannak vitamintabletták is és (a ráfordítás-haszon arányt tekintve bizonyos szempontból az összes közül a legcsodálatosabb módon kifizetődő) a szappan - mivel az orvosok szappannal mosnak kezet.