A tudomány nem minden területe ért meg még erre a módszerre az 1600-as években. Robert Boyle megpróbált rendet és világosságot teremteni az alkimisták jelentős munkájában (amelyet homályba burkolt a "tolvajnyelv"), de a kémia még nem állt készen olyanféle tisztázásra, amelynek más területek alávetették magukat. Ráadásul új eszközök (a mikroszkóp és a látcső) az Újvilágot fölfedező utazásokkal együtt tények és minták áradatát ontotta, amelyek még nem tudtak beilleszkedni egy összefüggő egészbe.
Az ilyen munka elterjedése és bírálata - ami szintén nélkülözhetetlen része a modern tudományos módszernek - az erre a célra alapított intézmények létét követelte meg. A 17. század vége előtt társaságokat alapítottak Európa-szerte, amelyek arról váltak híressé, hogy a tudományos eredményeket érthető nyelven tették közzé. Ennek alapján mások megismételhették és ellenőrizhették a kísérleteket és fölfedezéseket.
