2012. január 27., péntek

a számítógép használata az éghajlat modellezésére - 4.rész

Az a meglepő, hogy ez nem csupán Európát sújtaná ilyen keményen. A világ lakható részeinek zöme hasonlóképpen lehűlt a múltbeli epizódok folyamán, valószínűleg a vízgőz - az üvegházhatás szempontjából legnagyobb jelentőségű gáz - változásai révén. Az északi hőszivattyú újabb leállása olyan populáció-összeomlást okozna, amely magával rántaná a civilizációk zömét, mindezt egy évtizeden belül.
Elképzelhetők azonban módszerek az effajta éghajlatváltozás elodázására; a mesterséges esőcsinálás azért, hogy csapadékmentessé tegyék a kritikus óceánterületeket, csupán az
egyik lehetőség. Noha még nem sokat tehetünk a hétköznapi időjárással vagy az üvegházhatás okozta fölmelegedéssel, mégis képesek vagyunk annyira stabilizálni az éghajlatot, hogy megelőzzük a hirtelen lehűlést. Az észak-atlanti süllyesztő mechanizmus stabilizálásának hosszú távú kidolgozása most már civilizációnk egyik fő feladatává vált, létfontosságú ahhoz, hogy megakadályozzuk az emberi populáció összeomlását. A népesség harca az élelemért balkáni világot hagyna maga után, amelyben az emberek jó okkal gyűlölnék szomszédaikat.
Majd kiderül, hogy vizsgázik az emberiség az éghajlat által számára összeállított intelligenciateszten. Az éghajlat ingadozásait valószínűleg csak számítógépes modellekkel érthetjük meg, és a lehetséges beavatkozások számítógépes szimulációja a biztonságos beavatkozás kulcsa. Ha azonban sikerül, akkor képesek leszünk visszatartani civilizációnkat attól, hogy a lehűlés az összeomlás és a világégés újabb epizódját idézze elő.

2012. január 6., péntek

a számítógép használata az éghajlat modellezésére - 3.rész

E süllyesztő mechanizmus működése azonban meghibásodhat, ha édesvíz halmozódik föl a felszínen, felhígítva a sűrű vizet. A globális fölmelegedés növeli a csapadékmennyiséget, és a magasabb szélességi fokokon több esővíz jut az óceánokba.Az óceánba szokványosan hulló csapadék nem jelent problémát, de a Labrador- és a Grönlandi-Norvég-tenger körzetében katasztrofális lehet. Akárcsak a közeli Grönland jégsapkájából származó olvadt víz, különösen, amikor áradatokban jön (ez olyankor fordul elő, amikor a jég elzár egy fjordot, visszatartva az évi olvadékot, majd a jéggát egy nap összeomlik). Eme "északi hőpumpa" magas szélességi fokon fekvő részeinek lezárásával a globális fölmelegedés ilyen jellegű következményei hirtelen lehűthetik Európa éghajlatát. Ha az európai mezőgazdaság produktivitása visszaesik a kanadai szintjére (ugyanazon szélességi fokokról van szó, csakhogy a Csendes-óceán felől fújó szél nem melegszik föl úgy, mint az Atlanti-óceán felől érkező), huszonhárom európai lakosból huszonkettő éhen halna.