a számítógép használata az éghajlat modellezésére - 4.rész

Az a meglepő, hogy ez nem csupán Európát sújtaná ilyen keményen. A világ lakható részeinek zöme hasonlóképpen lehűlt a múltbeli epizódok folyamán, valószínűleg a vízgőz - az üvegházhatás szempontjából legnagyobb jelentőségű gáz - változásai révén. Az északi hőszivattyú újabb leállása olyan populáció-összeomlást okozna, amely magával rántaná a civilizációk zömét, mindezt egy évtizeden belül.
Elképzelhetők azonban módszerek az effajta éghajlatváltozás elodázására; a mesterséges esőcsinálás azért, hogy csapadékmentessé tegyék a kritikus óceánterületeket, csupán az
egyik lehetőség. Noha még nem sokat tehetünk a hétköznapi időjárással vagy az üvegházhatás okozta fölmelegedéssel, mégis képesek vagyunk annyira stabilizálni az éghajlatot, hogy megelőzzük a hirtelen lehűlést. Az észak-atlanti süllyesztő mechanizmus stabilizálásának hosszú távú kidolgozása most már civilizációnk egyik fő feladatává vált, létfontosságú ahhoz, hogy megakadályozzuk az emberi populáció összeomlását. A népesség harca az élelemért balkáni világot hagyna maga után, amelyben az emberek jó okkal gyűlölnék szomszédaikat.
Majd kiderül, hogy vizsgázik az emberiség az éghajlat által számára összeállított intelligenciateszten. Az éghajlat ingadozásait valószínűleg csak számítógépes modellekkel érthetjük meg, és a lehetséges beavatkozások számítógépes szimulációja a biztonságos beavatkozás kulcsa. Ha azonban sikerül, akkor képesek leszünk visszatartani civilizációnkat attól, hogy a lehűlés az összeomlás és a világégés újabb epizódját idézze elő.

a számítógép használata az éghajlat modellezésére - 3.rész

E süllyesztő mechanizmus működése azonban meghibásodhat, ha édesvíz halmozódik föl a felszínen, felhígítva a sűrű vizet. A globális fölmelegedés növeli a csapadékmennyiséget, és a magasabb szélességi fokokon több esővíz jut az óceánokba.Az óceánba szokványosan hulló csapadék nem jelent problémát, de a Labrador- és a Grönlandi-Norvég-tenger körzetében katasztrofális lehet. Akárcsak a közeli Grönland jégsapkájából származó olvadt víz, különösen, amikor áradatokban jön (ez olyankor fordul elő, amikor a jég elzár egy fjordot, visszatartva az évi olvadékot, majd a jéggát egy nap összeomlik). Eme "északi hőpumpa" magas szélességi fokon fekvő részeinek lezárásával a globális fölmelegedés ilyen jellegű következményei hirtelen lehűthetik Európa éghajlatát. Ha az európai mezőgazdaság produktivitása visszaesik a kanadai szintjére (ugyanazon szélességi fokokról van szó, csakhogy a Csendes-óceán felől fújó szél nem melegszik föl úgy, mint az Atlanti-óceán felől érkező), huszonhárom európai lakosból huszonkettő éhen halna.

a számítógép használata az éghajlat modellezésére - 2.rész

Noha ezek a világméretű lehűlések megszokottak voltak a múltban, ma már korántsem következnek be olyan szükségszerűen, mint a helyi áradások. Képesek lehetünk stabilizálni a dolgokat, ha eleget tudunk meg a nemlineáris kiváltó okokról. Minden, amit a geofizikai mechanizmusokról tudunk, azt sugallja, hogy könnyen bekövetkezhet egy újabb hirtelen lehűlés - való igaz, hogy az üvegházhatás okozta felmelegedés több eltérő módon is kiválthat hirtelen lehűlést.
A "csíki-csuki" tendenciákból inkább azt értjük, hogy mi történik a meleg Golf-áramlattal Írország partjainak közelében, amikor szétválik az Észak-Atlanti-áramlat két fő ágára. A vízáramok lesüllyednek a Grönlandi-Norvég-tenger, valamint a Labrador-tenger mélyére. Ennek oka, hogy a Kanada felől érkező hideg, száraz szél olyan sok meleg vizet párologtat el, hogy a felszíni vizek hideggé és különlegesen sóssá válnak, ezért igyekeznek a mélyebb vizekbe süllyedni. Egyes süllyedési helyeken 15 kilométer átmérőjű, gigantikus örvények szállítják a felszíni vizeket a mélybe. A hideg víz folyamatos, menetrendszerű lesüllyedése miatt több meleg víz áramolhat északi irányba, és ezért Európa mezőgazdaságilag jóval termékenyebb, mint Kanada vagy Szibéria.

a számítógép használata az éghajlat modellezésére - 1.rész

A modellezés megakadályozhatja, hogy az emberi civilizáció elpusztuljon az éghajlatváltozások következtében.
A számítógépes szimulációk révén érthetjük meg a Föld éghajlatának változását és azt, hogy miként hatnak rá a nagy óceáni áramlatok kitérései. E kitérések hirtelen lehűléseket okoznak - az átlagos bolygóhőmérséklet néhány éven belül drámai mértékben lecsökkenhet, az aszályok a trópusi erdőtüzekéhez mérhető károkat okoznak. A vulkánkitörések és az antarktiszi jégperem összeomlásai szintén lehűléseket okozhatnak. Amiről most itt beszélünk, egy "csiki-csuki": néhány évszázad múlva hasonlóan hirtelen fölmelegedés következik be. Ez a ciklus 2-3 ezer évenként ismétlődik (bár a legújabb tizenkétezer éve kezdődött).
Ha effajta események fokozatosabban következnének be - a hőmérséklet csökkenése évszázadokon át menne végbe -, valószínűleg meg tudnánk birkózni velük technikai eszközök bevetésével. A nagy gond nem a hőmérséklet-változás önmagában, hanem az átmenet egy évtizednél is rövidebb időtartama. A következő lehűlés és szárazság biztos nagy háborúskodáshoz vezet a megmaradt erőforrások birtoklásáért.

a számítógép

A számítógép megnövelte az emberi elme kapacitását, hogy nagy tömegű számítást tudjon végrehajtani és hatalmas mennyiségű adatot kövessen nyomon és kezeljen. Mint minden nagy találmánynak, ennek is van előnye és hátránya. A tudósok most már képesek megválaszolni olyan kérdéseket, amelyeket nem tudtak volna a számítógép kifejlesztése előtt. Hátránya viszont, hogy elveszett a magánszféra, és megnövekedett a társadalmi ellenőrzés lehetősége, mivel a személyes információkat tartalmazó nagy adatbázisok manipulálhatók.

a ló háziasítása

Az egyetlen olyan találmány, amely minden másnál jobban megváltoztatta az emberi életet, az a ló; ezen a ló hátas állatként való háziasítását értem. A ló már erőteljesen haladt a kipusztulás felé, amikor hatezer éve háziasították Ukrajna sztyeppjein. Ám az ember társaságába kerülve, a ló révén olyan sebességgel népesült be Európa, hogy egy új élettempó kialakulása és kulturális változás is várható volt. A kereskedelem hirtelen több ezer kilométeres távolságokat fogott át, kialakult a rendszeres kommunikáció; valaha tiltottnak számító területeket fedeztek fel, az erőszakos és meglepetésszerű háborúk kikényszerítenék megerősített állandó települések létesítését és növekedését. Így jöttek létre Európa és Ázsia nagy városainak magjai. Ló híján tehát lehanyatlott volna az emberi civilizáció.

a Gatling-géppuska

Richard Gatling gyapotmagvető géppel kezdte, és fokozatosan eljutott egy fegyverhez, amely hat 58-as kaliberű, rézgyutacsos töltényt befogadó csövet forgatott percenként négyszázas fordulattal. Harcászati értékét az amerikai polgárháború utolsó napjaiban bizonyította, a Virginia állambeli Petersburg ostroma alatt. A következő évtizedekben erős hadseregek lényegesen nagyobb pusztító erejű változatokat vásároltak és használtak szerte a világon. A Gatling-géppuska volt az első tömegpusztító fegyver; és mint ilyen világra hozta a - nehézkesen, de jelenleg is folyó - tárgyalásokat, melyek szerint a fegyvereket be kell tiltani az emberiség jóléte érdekében.