alumínium - a posztvaskorszak szörnyszülötte

Az alumínium egykor többet ért az aranynál vagy a platinánál. Miért? Mert igazán nehéz volt előállítani. De manapság odamehetünk egy hotdog-árushoz, aki alumíniumfóliába csomagolva nyújt át nekünk valamilyen konyhakész állati zsiradékot. Azután megesszük a hot dogot, és a szemétbe dobott fólia szintén a szemétdombon végzi. Tényleg olyan nagy ötlet a posztvaskorszak?

műanyag - ami nem kellett volna

Amikor egy találmányt látunk, mindjárt ott az ellenkezője vagy - ami még rosszabb - az eltorzulása. Jó példa a műanyag. Olyasvalamit készíteni, ami örökké tart. Pompás ötlet. Meg lehet érteni. Nyersanyagát (olaj) korlátlan mértékben hozzák felszínre, a nagy mennyiség miatt az ár elhanyagolható, legfeljebb csak átmeneti politikai események keltenek néha zavart. És ezt az anyagot az elképzelhető legtriviálisabb célokra használjuk. Valamilyen nem megújuló erőforrásból "eldobható terméket" előállítani - ezt aztán különös őrültség. Az ősi moszatok sok millió évnyi értékét hagyják elporladni New Jersey egyik szemétdobján szendvicszacskó vagy dezodorpalack formájában. Briliáns!

az emberi élet meghosszabbítása? csak azt ne!!

Ezért nem érdekel az emberi élet meghosszabbítása. Nem hiszem, hogy jó ötlet lenne az embereknek háromszáz évig élni. Képzeljék el, ha néhány Jefferson Davishez hasonló seggfej középkorú lenne most és aktívan politizálna. Aligha viselném el Jesse Helms további kétszázhúsz évét vagy Adolf Hitler száznyolcvan évét. Nem tartom tehát jó ötletnek az életkor meghosszabbítását. Minden hosszú életű remek művészre és feltalálóra százával jutnának ördögi elmebetegek, akik mindenki életét megkeserítenék, és ezrével az önelégült tökfejek, akik kezüket nem mozdítva várnák, hogy mindez elmúljon - s valamennyien több száz évig élnének. Összeomlana a társadalom!

cserélne-e a középkori ember, mai világunk találmányaiért? - 2.rész

Valamennyien saját korunk szülöttei vagyunk, és noha álmodozhatunk más korokról, mindig a saját időnkben ábrándozunk. Augustus császár - meglepő módon - teljesen érthetőnek találná, mondjuk Descartes életét. Valószínűleg nem értene egyet a vallásos tanokkal, és meglehetősen ötlettelennek találná az öltözködést, de a lényeget értené. És az élet szinte minden egyes aspektusát tekintve, Descartes többet tudna kezdeni Augustus császár idejével, mint a mienkkell. Közlekedés, kommunikáció, étkezés - valamennyi mindennapi életünk egy része - olyan dolgok, amelyet Descartes se megérteni, se elfogadni nem tudna. Mágikusnak tartaná őket. Mint ahogy mi is így tekintenék a több évszázaddal később élőkre.

cserélne-e a középkori ember, mai világunk találmányaiért?

Elcserélném-e az én időmet bármely másikra? Soha. De vajon egy másik korból bárki más elcserélné-e az enyémre? Úgy vélem, nem. Vegyünk egy 650 táján, Észak-Európában élő, középkori embert. Tetszene-e neki a fájdalommentes fogkezelés, és élvezné-e a burgonyát? Biztosan. Föladna-e egy olyan világot, ahol Isten uralkodik mindenek felett és a világegyetem tökéletes rendben van a legapróbb részletekig egy olyanért, ahol semmi sem biztos, ahol az Istent a perifériára száműzték, és az emberi mészárlás, szegénység és nyomorúság még középkori mércével mérve is példátlan? Erősen kétlem, hogy föladna egy bizonyosságon és hiten nyugvó életet azért, hogy szörfözhessen a weben, és műanyag tányérból ehessen előre gyártott ételeket.

találmányok a kezdetekből - 4. rész

Legnagyobbrészt - ha nem teljes egészében - Márk, Máté és Lukács evangéliuma, valamint Pál levelei által megalkotva, a kereszténység lett a közös nevező a birodalom által elnyomott számos törzs egyesítéséhez, s egyben annak a vallásnak a forrása, amelyet ma a világ népességének több mint egyharmada követ. Végül is csupán e találmány miatt emlékezünk meg a kétezredik évről.

találmányok a kezdetekből - 3. rész

Ha kétezer évvel ezelőtt egy római városban kószálnánk - és az ősi Pompeji kitűnő példaként adódik a hétköznapi élet egy pillanatában megdermedt városra -, olyan várost találnánk, amelyben gyárak (többek közt egy halmártást készítő), nyilvános fürdők, atlétikai stadionok, színházak, kövezett utak, valódi járdák, kocsmák, padlófűtéses lakóházak és (szükségszerűen) bordélyházak vannak - szórakozási lehetőségek olyan emberek számára, akik nagyobbrészt jobb fizikai kondícióban voltak, mint mi. A nyugati világ feletti római uralom nagyjából ezer évig tartott, és lehet, hogy még mindig a római korban élnénk, ha nem jön közbe az, amit az elmúlt kétezer év legnagyobb fogalomalkotásának tekintek: Jézus Krisztus.