Találmány - ami előre vitte az emberiséget

az indo-arab számrendszer

2012-02-17T14:03:00.002-08:00

Fontos találmány a számírás helyi értékes rendszere, beleértve a 0 szimbólum bevezetését a nulla, azaz a nem létező mennyiségek jelölésére. Ezzel született meg a modern matematika. Ezt a rendszert Indiában találták föl, valószínűleg a Kr. e. 1. évezredben, de először a hindu matematikus és csillagász, I. Árjabhata rendszerezte az 5. század legvégén, majd az arabok révén került Nyugatra (innen ered az "arab számok" kifejezés). Ez idő előtt még az egyszerű számtan is fáradságos és időrabló volt (mint amikor a rómaiak és a görögök a nehézkes "római számokat" használták - amelyek néha még ma is használatosak Nyugaton). A matematika pedig természetesen nélkülözhetetlen minden tudomány számára. A nulla és a helyi érték korai föltalálása nélkül - továbbá az egyenletekben az ismeretlen mennyiség jelölésére használt szimbólum hiányában - nem lenne differenciálszámítás, newtoni vagy Galilei-féle tudomány, nem lenne számítógép, és mindenekelőtt nem lenne modern világ.

a számítógép használata az éghajlat modellezésére - 4.rész

2012-01-27T09:38:00.000-08:00

Az a meglepő, hogy ez nem csupán Európát sújtaná ilyen keményen. A világ lakható részeinek zöme hasonlóképpen lehűlt a múltbeli epizódok folyamán, valószínűleg a vízgőz - az üvegházhatás szempontjából legnagyobb jelentőségű gáz - változásai révén. Az északi hőszivattyú újabb leállása olyan populáció-összeomlást okozna, amely magával rántaná a civilizációk zömét, mindezt egy évtizeden belül.
Elképzelhetők azonban módszerek az effajta éghajlatváltozás elodázására; a mesterséges esőcsinálás azért, hogy csapadékmentessé tegyék a kritikus óceánterületeket, csupán az
egyik lehetőség. Noha még nem sokat tehetünk a hétköznapi időjárással vagy az üvegházhatás okozta fölmelegedéssel, mégis képesek vagyunk annyira stabilizálni az éghajlatot, hogy megelőzzük a hirtelen lehűlést. Az észak-atlanti süllyesztő mechanizmus stabilizálásának hosszú távú kidolgozása most már civilizációnk egyik fő feladatává vált, létfontosságú ahhoz, hogy megakadályozzuk az emberi populáció összeomlását. A népesség harca az élelemért balkáni világot hagyna maga után, amelyben az emberek jó okkal gyűlölnék szomszédaikat.
Majd kiderül, hogy vizsgázik az emberiség az éghajlat által számára összeállított intelligenciateszten. Az éghajlat ingadozásait valószínűleg csak számítógépes modellekkel érthetjük meg, és a lehetséges beavatkozások számítógépes szimulációja a biztonságos beavatkozás kulcsa. Ha azonban sikerül, akkor képesek leszünk visszatartani civilizációnkat attól, hogy a lehűlés az összeomlás és a világégés újabb epizódját idézze elő.

a számítógép használata az éghajlat modellezésére - 3.rész

2012-01-06T02:37:00.000-08:00

E süllyesztő mechanizmus működése azonban meghibásodhat, ha édesvíz halmozódik föl a felszínen, felhígítva a sűrű vizet. A globális fölmelegedés növeli a csapadékmennyiséget, és a magasabb szélességi fokokon több esővíz jut az óceánokba.Az óceánba szokványosan hulló csapadék nem jelent problémát, de a Labrador- és a Grönlandi-Norvég-tenger körzetében katasztrofális lehet. Akárcsak a közeli Grönland jégsapkájából származó olvadt víz, különösen, amikor áradatokban jön (ez olyankor fordul elő, amikor a jég elzár egy fjordot, visszatartva az évi olvadékot, majd a jéggát egy nap összeomlik). Eme "északi hőpumpa" magas szélességi fokon fekvő részeinek lezárásával a globális fölmelegedés ilyen jellegű következményei hirtelen lehűthetik Európa éghajlatát. Ha az európai mezőgazdaság produktivitása visszaesik a kanadai szintjére (ugyanazon szélességi fokokról van szó, csakhogy a Csendes-óceán felől fújó szél nem melegszik föl úgy, mint az Atlanti-óceán felől érkező), huszonhárom európai lakosból huszonkettő éhen halna.

a számítógép használata az éghajlat modellezésére - 2.rész

2011-12-16T13:06:00.000-08:00

Noha ezek a világméretű lehűlések megszokottak voltak a múltban, ma már korántsem következnek be olyan szükségszerűen, mint a helyi áradások. Képesek lehetünk stabilizálni a dolgokat, ha eleget tudunk meg a nemlineáris kiváltó okokról. Minden, amit a geofizikai mechanizmusokról tudunk, azt sugallja, hogy könnyen bekövetkezhet egy újabb hirtelen lehűlés - való igaz, hogy az üvegházhatás okozta felmelegedés több eltérő módon is kiválthat hirtelen lehűlést.
A "csíki-csuki" tendenciákból inkább azt értjük, hogy mi történik a meleg Golf-áramlattal Írország partjainak közelében, amikor szétválik az Észak-Atlanti-áramlat két fő ágára. A vízáramok lesüllyednek a Grönlandi-Norvég-tenger, valamint a Labrador-tenger mélyére. Ennek oka, hogy a Kanada felől érkező hideg, száraz szél olyan sok meleg vizet párologtat el, hogy a felszíni vizek hideggé és különlegesen sóssá válnak, ezért igyekeznek a mélyebb vizekbe süllyedni. Egyes süllyedési helyeken 15 kilométer átmérőjű, gigantikus örvények szállítják a felszíni vizeket a mélybe. A hideg víz folyamatos, menetrendszerű lesüllyedése miatt több meleg víz áramolhat északi irányba, és ezért Európa mezőgazdaságilag jóval termékenyebb, mint Kanada vagy Szibéria.

a számítógép használata az éghajlat modellezésére - 1.rész

2011-11-26T02:41:00.000-08:00

A modellezés megakadályozhatja, hogy az emberi civilizáció elpusztuljon az éghajlatváltozások következtében.
A számítógépes szimulációk révén érthetjük meg a Föld éghajlatának változását és azt, hogy miként hatnak rá a nagy óceáni áramlatok kitérései. E kitérések hirtelen lehűléseket okoznak - az átlagos bolygóhőmérséklet néhány éven belül drámai mértékben lecsökkenhet, az aszályok a trópusi erdőtüzekéhez mérhető károkat okoznak. A vulkánkitörések és az antarktiszi jégperem összeomlásai szintén lehűléseket okozhatnak. Amiről most itt beszélünk, egy "csiki-csuki": néhány évszázad múlva hasonlóan hirtelen fölmelegedés következik be. Ez a ciklus 2-3 ezer évenként ismétlődik (bár a legújabb tizenkétezer éve kezdődött).
Ha effajta események fokozatosabban következnének be - a hőmérséklet csökkenése évszázadokon át menne végbe -, valószínűleg meg tudnánk birkózni velük technikai eszközök bevetésével. A nagy gond nem a hőmérséklet-változás önmagában, hanem az átmenet egy évtizednél is rövidebb időtartama. A következő lehűlés és szárazság biztos nagy háborúskodáshoz vezet a megmaradt erőforrások birtoklásáért.

a számítógép

2011-11-04T14:28:00.000-07:00

A számítógép megnövelte az emberi elme kapacitását, hogy nagy tömegű számítást tudjon végrehajtani és hatalmas mennyiségű adatot kövessen nyomon és kezeljen. Mint minden nagy találmánynak, ennek is van előnye és hátránya. A tudósok most már képesek megválaszolni olyan kérdéseket, amelyeket nem tudtak volna a számítógép kifejlesztése előtt. Hátránya viszont, hogy elveszett a magánszféra, és megnövekedett a társadalmi ellenőrzés lehetősége, mivel a személyes információkat tartalmazó nagy adatbázisok manipulálhatók.

a ló háziasítása

2011-10-14T09:10:00.000-07:00

Az egyetlen olyan találmány, amely minden másnál jobban megváltoztatta az emberi életet, az a ló; ezen a ló hátas állatként való háziasítását értem. A ló már erőteljesen haladt a kipusztulás felé, amikor hatezer éve háziasították Ukrajna sztyeppjein. Ám az ember társaságába kerülve, a ló révén olyan sebességgel népesült be Európa, hogy egy új élettempó kialakulása és kulturális változás is várható volt. A kereskedelem hirtelen több ezer kilométeres távolságokat fogott át, kialakult a rendszeres kommunikáció; valaha tiltottnak számító területeket fedeztek fel, az erőszakos és meglepetésszerű háborúk kikényszerítenék megerősített állandó települések létesítését és növekedését. Így jöttek létre Európa és Ázsia nagy városainak magjai. Ló híján tehát lehanyatlott volna az emberi civilizáció.

a Gatling-géppuska

2011-09-23T09:05:00.000-07:00

Richard Gatling gyapotmagvető géppel kezdte, és fokozatosan eljutott egy fegyverhez, amely hat 58-as kaliberű, rézgyutacsos töltényt befogadó csövet forgatott percenként négyszázas fordulattal. Harcászati értékét az amerikai polgárháború utolsó napjaiban bizonyította, a Virginia állambeli Petersburg ostroma alatt. A következő évtizedekben erős hadseregek lényegesen nagyobb pusztító erejű változatokat vásároltak és használtak szerte a világon. A Gatling-géppuska volt az első tömegpusztító fegyver; és mint ilyen világra hozta a - nehézkesen, de jelenleg is folyó - tárgyalásokat, melyek szerint a fegyvereket be kell tiltani az emberiség jóléte érdekében.

kettős könyvelés

2011-09-03T06:50:00.000-07:00

Nem túl hivalkodó, mégis jelentős erőt képviselt a Nyugat alakításában, és a piac diktálta gazdaság globalizációja révén a világéban. Az 1494-ben egy ferences szerzetes, Luca Pacioli által feltalált kettős könyveléssel a gazdag velencei kereskedőket segítették, hogy kézben tartsák bimbózó gazdasági birodalmaikat. Napjainkban is a legtöbb könyvelési rendszer világszerte erre épül. Ez a pénz DOS-a.
Az egyensúlyi helyzet alapelvére (mérlegre) alapozva a kettős könyvelés segítségével ellenőrizhető egyrészt egy gazdasági egység belső állapota, másrészt azok a szükséges struktúrák, amelyekben együttműködhetnek a modern piacgazdaságokban. Más szóval a kettős könyvelés egyidejűleg biztosítja egy gazdasági egység szabályozását, a belső könyvelés és a kontrollmechanizmusok által, miközben a gazdasági élet részeként egységes mércével mérhető a vállalatok állapota és értéke. Ha a világgazdaságban pénz a vér és a piac a keringési rendszer, akkor a kettős könyvelés főkönyvei az idegsejtek, amelyek szabályozzák a pénzáramlást és reagálnak a változásokra.

szék

2011-08-14T02:34:00.000-07:00

A hordozhatóság is szempont volt a felfedezésekor. A leüléshez már nem kellett megfelelő magasságú helyet - falat, sziklát stb. - keresni, a széket magukkal vihették, és elhelyezhették a kívánt helyre. Valahogy a magasság kiválasztódott vagy kialakult, hogy a lehető leghosszabb ideig tudjunk egy helyben ülni, miközben szemünk, kezünk és karunk szabadon tevékenykedhet. A fekvő, az álló és a guggoló helyzet egy idő után kényelmetlen, különösen ha olvasni vagy írni akarunk. Bár meg kell jegyeznünk, hogy a középkori szerzeteseknek láthatóan sikerült álló helyzetben is kiválóan lemásolniuk a kéziratokat.

lépcső

2011-07-23T05:59:00.000-07:00

Milyen jelentőséggel bír a tér bizonyos magasságában elhelyezkedő idealizált emelvény az emberi test számára? Mondjuk egy tizennyolc centiméter magas emelvényről túlzott erőfeszítés nélkül lehet közelebb jutni egy magasabban fekvő célponthoz. De csak közelebb. Ha azonban erről az új kiindulópontról egy ugyanilyen magas további platót tudnának készíteni, még közelebb a cél. Az már a továbbgondolás eredménye, hogy minél magasabbra akarunk jutni, annál nagyobbnak kell lennie a lépcsőt befogadó lépcsőháznak. A lépcsőpihenők és a 180 fokos fordulók, majd később a csigalépcsők oldották meg a problémát. Nyilvánvalóan a lépcsőknek köszönhető az alapterület jobb kihasználása, de hozzájárultak a mohamedán vallás terjesztéséhez is, hiszen a müezzinek minaretekből hívják imára az igazhitűeket:-)

az univerzális Turing-gép

2011-06-26T06:32:00.000-07:00

Az univerzális Turing-gép nemcsak a ma használt digitális számítógép archetípusa, hanem mint a legkisebb diszkrét állapotú közös nevező, kapcsolatot teremt az időbeli sorrend és a térbeli mintázat között. Az univerzális Turing-gép összekapcsolódik a matematika alapjaival, jelentős horderejű a biológia jövője szempontjából, és olyan kommunikációs formákat sugall, amelyeket még csak most kezdünk fölfedezni.
Az intelligens életnek digitális megjelenési formában sikerül majd áthatolnia a kozmoszon (és az időn) - legalábbis az életciklus egyes szakaszaiban -, hogy lehetővé tegye az elektromágneses továbbítást, a tér- és idősíkok közötti kompatibilitást és a hosszú távú tárolást. Ehhez helyi anyagra van szükség. És mi megtesszük, ami tőlünk telik - hála az univerzális Turing-gép jelenlegi megtestesítője, a személyi számítógép elterjedésének.

szemlencse

2011-06-05T09:09:00.000-07:00

Az ördögien ügyes konstruktőrt, amely kifejlesztette, evolúciónak nevezzük. Sok hely és mód áll rendelkezésünkre, hogy meggyőződhessünk, milyen jó munkát végzett az evolúció. Richard Feynman fizikus ismerteti, miként lépnek be a fénysugarak a szemünkbe, rögtön megtörnek, és a retina felé fokuszálódnak a szaruhártyának nevezett felületi lencsén. Az első fokuszálás után a sugarak folyadékkal teli kamrán haladnak át, és ezután találkoznak az egyszerűen csak lencseként ismert második fokuszálóval. Ez a lencse kitűnő, páratlan szépségű valami. Szerkezete hagymaszerű: a szélek felé kissé ellaposodó átlátszó rétegek építik fel, amelyek fokozatosan változtatják a fénytörést; minden az optimális fokuszálás szolgálatában áll. A lencse görbületét a lencse oldalai mentén elhelyezkedő izmok szabályozzák. Ezek az izmok gyengéden, de szilárdan tartják a helyén. Kis szerencsével a lencse tökéletes képet alkot minden képernyők legjobbikán, a retinán. A retina összeköttetésben áll az agy látókérgével, és íme, már látjuk is a képet. Az agy és a retina két elkülönülő dolog, de helyesebb úgy beszélni a retináról, mint az agy darabkájáról, mivel sok információfeldolgozást végez, mielőtt a látóidegen keresztül elküldené eredményeit az agykéregbe.

mikroszkóp

2011-05-12T09:06:00.000-07:00

1665-ben Robert Hooke kiadott egy bestsellert, a Micrographia című művet. A könyv egy sor gyönyörű metszetet is közölt: Hooke így szemléltette, amit mikroszkópjával látott. Szerepelt egy légy szeme, rózsalevélen növő penész, egy tetű alakja és így tovább. Ám a tetszetős képek nem vezettek semmire. A mikroszkóp feladatot kereső eszköz volt. Végül fölbukkant a megoldandó feladat, és ez nem volt kisebb, mint az élet eredetének megértése. Ez került a fókuszba, amikor 1678-ban Antoni van Leeuwenhoek elég jó lencsét készített ahhoz, hogy elérje vele a majdnem 500-szoros nagyítást. Ezen a ponton föltárult az egész gazdag szubstruktúra. A tócsából származó vízcseppről kiderült, hogy tele van úszkáló, parányi "ázalékállatokkal". Van Leeuwenhoek fölfedezte a baktériumokat. Újabb kétszáz évbe telt, mire tényleg megértették, mit is látott, de az is háromszáz évbe telt, hogy megértsük, a Tejútrendszer csak egyike a számos galaxisnak.

teleszkóp

2011-04-22T12:00:00.000-07:00

Galileo Galilei áttelepült firenzei, a padovai egyetemen tanított. Ő a teleszkóppal, az éjszakai égboltot fürkészte. Szétszedte távcsövét, újraépítette, javított rajta, és valamivel többet látott. Amit látott, megváltoztatta világképünket. Felfedezte, hogy a Nap saját tengelye körül forog, a Vénusz a Nap körül kering, a Holdon hegyek és völgyek húzódnak, a Jupiternek négy holdja van, a Tejút pedig megszámlálhatatlan csillagból épül föl. Teljesen nyilvánvaló lett, hogy a jó öreg ptolemaioszi világkép téves. Kopernikusznak és Keplernek igaza volt: nem a Föld a világegyetem központja, és nem volt visszaút. Nekiláttunk a világűr fölfedezésének.

káoszelmélet

2011-04-02T02:29:00.000-07:00

A káoszelmélet arra tanít bennünket, hogy még a legkisebb cselekedeteinknek is fölerősített hatásai vannak. Napjainkban ez minden korábbinál nyilvánvalóbb. Ha egy nagy térképet nézegetünk, amely hatvanegyezer, világszerte szétszórt internet-routert ábrázol és útjára bocsátunk egy szikrát, egy ötletet, és egy más országbeli személy újra meg újra megismétli ezt az ötletet, egészen addig, amíg az elektronikus csevegés szerzetesek kántálásához kezd hasonlítani. A spiritualista Jane Robertsszel, azt írta egyszer: "Olyannyira részei vagyunk a világnak, hogy legkisebb cselekedetünk hozzájárul a létezéséhez. Lélegzetünk megváltoztatja a légkört. Találkozásunk másokkal megváltoztatja életük szövetét és azok életét, akik érintkezésbe kerülnek velük."

az internet határtalansága

2011-03-14T03:26:00.000-07:00

Az internet áttöri az időbeli és a távolsági korlátokat, és példátlan növekedést s lehetőséget nyit meg. A következő évtizedben a gondolatok olyan erős közösségeket hoznak létre, mint amilyeneket a földrajzi határok teremtettek. Az internet eltünteti a mai nemzet fogalmát. Az emberiség egyetlen közös elmévé válik, csoportintelligenciával, miközben a földrajzi határok értelmüket vesztik.

szemüveg

2011-02-25T13:29:00.000-08:00

Valójában nem tudjuk, mikor kezdték használni. A 14. századi Itáliában nem volt szokatlan, és 1600-ra már szakosodott mesteremberek csiszolták a lencséket, mesterségük fogásait gondosan titkolva. Egyikük, egy Lippershey nevű holland szemüvegkészítő észrevette, hogy két lencse kombinációja fölnagyítja a távoli tárgyakat. Fölfedezését megpróbálta arra használni, hogy meggazdagodjék, azonban akkoriban még kevés sikerrel.

genetika

2011-02-02T06:48:00.000-08:00

A genetikai térkép elkészítése, kétségtelenül a genetika és a biológia újfajta felfogásához és szabályozásához vezet majd, mivel meg fogja változtatni az "élet"-ről alkotott felfogásunkat. Bizonyos értelemben ez a "találmány" , mint a testi adottságaink manipulálására való képesség alapvető szerepet játszik majd fajként való túlélésünkben, függetlenül attól, milyen más fejlemények következnek be.

a programozható számítógép

2011-01-12T11:41:00.000-08:00

Míg a nyomdagép kétségtelenül forradalmasította a kort, amelyben megalkották, a számítógépek minden cselekedetünket uralni fogják az elkövetkező húsz évszázadban. A mesterséges intelligencia fejlődése mélyreható lesz, a kvantumszámítógépeket valószínűleg jelenleg is meg lehet építeni. A számítógépek az emberi evolúció következő fázisát képviselik. Mihelyt az öntudatos, önprogramozó számítógépek valósággá válnak, aligha lehet elképzelni, hogy az emberek elkerülhetik a saját fejlődésükbe való integrálásukat.
Szervezetünk felépítése biológiailag meghatározott, és jelenleg nehéz lenne úgy megváltoztatni működését, hogy mégis életképesek maradjunk. Ám ha egyszer a számítógépek öntudatosak és önprogramozók lesznek, nagyon valószínű, hogy funkciójukban hatványozott mértékben következnek be radikális változtatások. Ezeket a változtatásokat többféleképpen is beilleszthetjük saját fejlődésünkbe.
a) Biológiai adottságainkat alkalmassá tennénk arra, hogy a kibernetikát közvetlenül beépítsük működésünkbe (a "Borg-út").
b) Felhasználhatnánk a számítógépek által megszerzett tudást saját biológiai adottságaink fejlesztésére.
c) Egyszerűen átadnánk tudásörökségünket a számítógépeknek, majd hátradőlnénk, és hagynánk, hogy mutassák az utat.
d) Vagy - és ez a legvalószínűbb - a fejlődés oly módon megy végbe, amire nem gondoltunk.

elem

2010-12-22T08:25:00.000-08:00

Az elem, az utóbbi néhány milliárd évben az első jelentősebb hordozható energiacsomag.
Amikor az egyszerű prokarióta szervezetek több milliárd éve szert tettek a mitokondriumokra, ez a bámulatosan hatékony, hordozható energiatermelő eszköz tervezőműhelyt nyitott meg a többsejtes élet számtalan faja számára. Sok többsejtű állatban összetett idegrendszer fejlődött ki, s ez először adott szemeket és füleket a bolygónak, nagyságrendekkel kitágítva az élet episztemikus horizontjait. Az egyszerű elem és kifinomultabb üzemanyagcella leszármazottai azzal, hogy energiát szolgáltatnak az önálló, hordozható, elektromos hálózattól független műszaki termékek káprázatos sokféleségének, már elindították a fejlesztések hasonlóan forradalmi zuhatagát.
Politikai szempontból a tranzisztoros rádió és a mobiltelefon minden korábbinál hatékonyabb fegyvernek bizonyul a diktatúrák ellen, mivel reménytelenné teszi az információ központi ellenőrzését. Érzékszerveink autonóm kiterjesztésével (gondoljunk például arra, miként forradalmasították a videokamerák a tudományos adatgyűjtési lehetőségeket) az elemek alapvető tökéletesedéseket tesznek lehetővé fajunk ismeretelméleti felépítésében.
A tudományos és a technikai robbanás - ennek köszönhetjük a világűr meghódítását, és ez mentheti meg bolygónkat egy végzetes összeütközéstől - attól függ, tudunk-e korlátlanul kinyerni és tárolni elektromos energiát. Az elektromosság működteti automatizált eszközeink érzékelőit (kamerák, mikrofonok, gyorsulásmérők, rádió-vevőkészülékek, ütközésdetektorok stb.) és végrehajtó egységeit (motorok, tekercsek, kapcsolók), és ha e szellemi gyermekeink a napfény (vagy a plutónium) energiáját fölhasználva működnek majd, akkor is szükségük lesz elemekre az energia kívánt ideig való tárolásához. Sol Spiegelman egyszer azt mondta: "A nukleinsavak föltalálták az embereket azért, hogy akár még a Holdon is képesek legyenek szaporítani önmagukat:' Az emberek viszont föltalálták az elemeket, hogy ezt az utat valóban bejárhassuk.
Az elemek még mindig nem veszik föl a versenyt a mitokondriális ATP-rendszerrel - egy egészséges ember egy hétig is képes hegyet mászni egy hátizsákkal újratöltés nélkül, egy robot meg sem tudná közelíteni ezt a teljesítményt -, de a képességek új és különféle bőségszaruját nyitották föl.

széna

2010-11-21T03:00:00.000-08:00

Az elmúlt kétezer év legfontosabb találmánya a széna volt. A görögök és a rómaiak klasszikus világában és még korábbi időkben nem volt széna. Civilizáció csak meleg éghajlatú területeken létezhetett, ahol a lovak télen is legelhettek. Ahol télen nem nőtt fű, nem lehetett lovakat tartani, lovak nélkül pedig nem alakulhatott ki városi civilizáció. Valamikor az ún. sötét középkorban egy ismeretlen géniusz föltalálta a szénát, az erdőket mezőkké változtatták, a szénát lekaszálták és raktározták, s a civilizáció északra, az Alpokon túlra húzódott. Így tehát Bécset és Párizst, Londont és Berlint, majd később Moszkvát és New Yorkot a szénának köszönhetjük.

papírkészítés

2010-10-30T05:05:00.000-07:00

Kr. u. 105-ben Csai Lun különféle papírmintákat nyújtott át Ho Ti kínai császárnak. Csai Lun a kínai császári udvar tagja volt, és kezdetleges papírja tekinthető az emberiség legjelentősebb találmányának - az internet előfutárának. Noha a jelenlegi régészeti bizonyítékok a papírkészítés tényleges föltalálását két évszázaddal korábbra teszik, és ez így átnyúlik időkeretünk határain, Csai Lun fontos szerepet játszott e forradalmi változást előidéző anyag fejlesztésében. Kína után Korea és Japán szintén megismerte a papírgyártás titkát. A kínai mesterek révén Közép-Ázsiába és Perzsiába is eljutott a kézzel készített papír, ahonnét kereskedők szállították ezt a terméket Indiába.

az olvasószemüveg

2010-10-09T03:45:00.000-07:00

A legfontosabb találmány az olvasószemüveg. Kétszeresére növelte minden olvasó ember aktív élettartamát, és azokét is, akiknek munkájához éles szemre van szükségük - és megakadályozta, hogy a világot a negyven év alatti emberek uralják. :D

a digitális bit

2010-09-17T12:46:00.000-07:00

A kommunikáció technikai fejlődése - az agyagtábláktól a papiruszig, a cserélhető betűs nyomdagépig - befolyásolta a társadalom alakulását, és ez a fejlődés egyre gyorsabb. A felhalmozott emberi tudás szinte egyik napról a másikra szétosztott digitális archívumban kristályosodik ki.
A képek és a zene, akárcsak a szöveg, átváltódott az általánosan elfogadott információvalutára, a digitális bitre, amely talán az elmúlt kétezer év legnagyobb felfedezése. Az irattári tárolás más formáival ellentétben a bitek örökkévalók. Az agyag összetörik, a papirusz szétmállik, és a festmények megsötétednek, de a digitális dokumentumban tárolt információ független a tárolására használt médiumtól, és tökéletesen másolható.
A következő évezredben ez a digitális archívum oly módokon nő tovább, amelyeket még el sem tudunk képzelni, nagymértékben gyarapítva azt, amit egyetlen ember az élete folyamán megvalósíthat, és amit kultúránk kollektíven föl tud fedezni a világról és saját magunkról.

a találmányokat lehetővé tevő társadalmi struktúrák

2010-08-22T07:54:00.000-07:00

Hogyan választhatjuk ki jó eséllyel az elmúlt korok legjelentősebb találmányát? Az igazán nagy dolgok - nyelv, tűz, kőszerszámok, mezőgazdaság, művészet - sokkal régebbiek. Az utóbbi két évezredben pedig századunk olyan sok találmányt látott, hogy alig lehet kitalálni, melyik emelkedik a többi fölé. A nyomdagép? A számítógép? Az atombomba?
Némi töprengés után az ember megkísérel valami nagyokos választ adni, és azt alátámasztani egy komolynak tűnő okfejtéssel. "Az Ezersziget öntet! Azért, mert..." :):)
Nos, ha a találmányok jelentősek, akkor biztosan még jelentősebb volt azoknak a társadalmi struktúráknak a feltalálása, amelyek lehetővé tették az új találmányok folyamatos áramát. Állítólag Edison volt az első, aki üzletté alakította a feltalálást. Mindennap besétált a laboratóriumába, és azt kérdezte: "O. K. ma mit találunk föl?"Az alapot azonban már korábban lerakták. Talán a szabadalmi iroda feltalálása volt a kulcslépés? Vagy még jobban visszamenve az időben, Francis Bacon 1627-ben megjelent New Atlantis (Új Atlantisz) című könyve, amely látomásszerűen fölvázolja azt a technoparadicsomot, amelyet most valamennyien oly szorgosan próbálunk fölépíteni?
Mihelyt módszeresen hozzálátunk minden elképzelhető dolog feltaláláshoz, az egyedi feltalálások elvesztik jelentőségüket.

a kengyel és a hám

2010-07-31T04:19:00.000-07:00

Bármilyen földhöz ragadtnak is tűnhet, a lónak köszönhetünk két olyan technikailag igénytelen találmányt, amely a világ szinte valamennyi nagy civilizációjának fejlődésében felmérhetetlen szerepet játszott: ez a kengyel és a hám.
A kengyel egészen a Kr. u. első évszázadokig ismeretlen volt, de mihelyt széleskörűen elterjedt a használata, a lovas katonák szabadon forgathatták a lándzsát, az íjászok pedig némi gyakorlás után a nyeregből is ki tudták lőni a nyilaikat. Ez nemcsak azt tette lehetővé, hogy gyakorlatlan, földművelő parasztokat is besorozhattak lovasnak, hanem a korábbinál nagyobb védelmet nyújtó páncélzatot is használhattak. Az utóbbi miatt erősebb lovak tenyésztésébe fogtak, amelyek elbírták a lovag és a fegyverzet súlyát. Észak-Európában a középkorban igáslovak váltották fel a szarvasmarhákat a szántásban és a tehervontatásban, és kezdetét vette, amit Juliet Clutton-Brock 1992-es Horse Power (Lóerő) című könyvében lókorszaknak nevez. E könyv szerzője szerint a gyökeres változások nem csupán a kengyel elterjedése miatt következtek be, hanem a hám feltalálásának is köszönhetően. Ez utóbbit a nyakszíj helyett használták a ló befogási módszereként, így lehetővé téve, hogy a lovak nagyobb hatékonysággal húzzák a terheket.
Lynn White az 1962-ben közreadott, Medieval Technology and Social Change (A középkori technológia és a társadalmi változás) című tanulmányában amellett érvelt, hogy e változások következtében a ló döntő szerepet játszott a civilizáció fejlődésében: tőle függött a távolsági közlekedés, a mezőgazdaság, az ipar, a hadviselés, a vadászat, a lovagi intézmény - valójában a feudális társadalom egész felépítése. Egyik nagyhatású, provokatívabb állítása szerint sok földművelő paraszt, aki korábban kis tanyákon élt a földjei közelében, két-háromszáz családból álló falvakba kezdett tömörülni. Ezenkívül természetesen a lovagok seregei nekivághattak a világnak, és nemzetek sorsát megváltoztató csatákba bocsátkozhattak.

A harminchárom éves, angol protestáns kalendárium 2.rész

2010-07-09T12:51:00.000-07:00

Az 1580-as években a 77. hosszúsági kör mentén húzódó lakott területek (az Antillák, Peru stb.) spanyol - ebből következően - katolikus fennhatóság alatt álltak. Ahhoz, hogy elragadják Isten hosszúsági körének egy részét és megalapítsanak egy Új-Albiont, ami lehetővé tenné számukra a rivális "tökéletes keresztyén naptár" bevezetését, Anglia különféle expedíciókat vezetett, amelyeket a történészek azóta is félreértelmeznek: azt gondolják, hogy csupán új területek és új termékek felkutatása céljából indultak útnak. A valódi indíték egészen más volt: a kalendáriumi meridián egy darabjának elragadása azért, hogy a Gergely-naptárnál jobb kalendáriumot vezethessenek be, olyan fegyvert, amellyel a protestantizmus oldalára állíthatják a tétovázó keresztény európai államokat. 1585-ben, az előző évben vezetett előkészítő expedíció után, az angol gyarmatosítókat elküldték a mai Észak-Carolina partja mentén fekvő Roanoke-szigetre. Az ún. Elveszett kolónia furcsa hely volt ahhoz, hogy innen kezdjék az Újvilág gyarmatosítását, viszont kitűnő helynek számított a hosszúság meghatározásához szükséges csillagászati vizsgálatok elvégzéséhez és ily módon annak eldöntéséhez, milyen messze kell lennie Új-Albionnak a szárazföld belsejében. Ehhez hasonlóan a James folyón 60 mérföldre fölfelé fekvő Jamestown-sziget 1607-es kiválasztása pihent agyú ötletnek tűnik a letelepedés szempontjából. Miért nem kint a Chesapeake-öbölben és a helyi algonkinok támadásaitól távol kerestek megfelelő területet? A választás azonban értelmet nyer, ha azt a mindennél fontosabb szükséget tekintjük, hogy megszerezzék Isten hosszúsági körének egy darabkáját. Az angoloknak sikerült megvetniük a lábukat a talpalatnyi helyen, Old Virginny növekedett, és később más gyarmatosítók érkeztek Új-Angliába, s Új-Amszterdamot is elragadták a hollandoktól. Ezek a későbbi haszonelvű fejlemények azonban nem tükrözik jobban a Roanoke- és a Jamestown-szigetre vezetett angol expedíciók eredeti célját, mint az, miszerint az Eiffel-tornyot azért építették, hogy támasztékot nyújtson a most a csúcsán álló sok rádióantennának.
Végül az angolok nem fedték fel Raleigh amerikai kalandjainak és a balvégzetű Jamestown-kolóniába irányuló hatalmas befektetés elsődleges motivációját, és mindez a mai napig tulajdonképpen tisztázásra vár. De ha az angolok soha nem találták volna fel a be nem vezetett 33 éves protestáns kalendáriumukat, akkor az USA nem létezne jelenlegi formájában, és a tudomány, a technika és a kultúra az elmúlt néhány évszázadban teljesen más irányba fejlődött volna.

A harminchárom éves, angol protestáns kalendárium 1.rész

2010-06-18T13:53:00.000-07:00

A mostani és a korábbi évek valamennyi technikai alkotását előbb-utóbb mindenképpen föltalálták volna, és azok minden esetben az ötletek puszta alkalmazásai. Egy ötlet jelentős lehet akkor is, ha nem vezet közvetlenül fizikai találmányhoz; az aktuális összefüggésben magát az ideát is találmánynak lehet tekinteni. Ráadásul az, hogy miként jutottunk el oda, ahol vagyunk, a történelemben elágazódásokat létrehozó, sok, jelentős gondolat eredménye. Valaki azt is állíthatná, hogy minél régebbiek az elágazási pontok, annál jelentősebbek (ha nem élt volna Nagy Sándor, Nagy Károly és Hódító Vilmos, Hitler se lett volna). De az érvelésnek ez a formája reductio ad absurdumhoz vezet. Feltehetjük a következő kérdést: "Hogyan jutottunk oda, ahol most vagyunk?" Vagyis hogyan lett az Amerikai Egyesült Államok a világ jelentős részének erőműve, gazdaságilag, a tudományos élet szempontjából, technikailag, mitológiailag, kulturálisan (legalábbis, ami a tömegkultúrát illeti), eszménykép tekintetében. Azt az elágazási pontot vizsgáljuk tehát, amely az USA létrejöttéhez vezetett. Ne a Függetlenségi Nyilatkozatra gondoljunk, hanem arra, hogy "mi késztette az angolokat elsőként arra, hogy útnak induljanak, és letelepedjenek Észak-Amerika atlanti partvidékén".
A blog címében szereplő kérdésre egy Kaliforniában élő brit matematikus, Simon Cassidy vetette fel válaszként a protestáns kalendáriumot. Íme a történet. Amikor a katolikus egyház 1582-ben, XIII. Gergely pápa uralkodása alatt naptárreformot vezetett be, a második legjobb megoldás mellett döntött a probléma orvoslására. Ahhoz, hogy ezt megértsük, tisztában kell lennünk azzal, miszerint az egész keresztény naptár ügye a húsvét időpontja kiszámításán múlik, ami a tavaszi napéjegyenlőség időpontjától függ. Ezt az egyház március 21-ében határozta meg, a Nap égen elfoglalt helyzetétől függetlenül; ehhez hasonlóan a húsvét kiszámításához használt egyházi holdfázis kevés figyelmet szentel a valódi, égi holdfázisnak. Csillagászati szempontból nézve a dolgot a Gergely-naptárban a napéjegyenlőség március 19-e és 21-e között több mint 53 órás intervallumban ingadozik az egész 400 éves szökőévciklust tekintve. Azaz a Gergely-féle szökőévszabály (nincs szökőnap a 100-zal osztható, de 400-zal nem osztható években) 400 év alatt 97 plusz napot produkál, és ez elég jól, bár nem egészen tökéletesen, megfelel annak, hogy az átlagos évhosszat a kívánt érték közelében tartsák. 1901 és 2099 között négyévente van szökőnap (2000 nem esik ki, és 366 napos), aminek az a következménye, hogy fokozatos eltolódás van a napéjegyenlőség időpontjában, a teljes intervallum az említett 53 óra. Ez ahhoz vezet, hogy a csillagászati napéjegyenlőség az említett három dátum egyikére esik, ezt az eltérést a hosszú időciklus (400 év) okozza. Az egyházi szabály egyszerűen nem vesz tudomást erről, és ehelyett március 21-ét rögzíti örökös dátumként.
Vallási nézőpontból sokkal kívánatosabb lenne egy olyan naptár, amely - rövidebb ciklust alkalmazva - mindig ugyanazon napra kényszerítené a napéjegyenlőséget. Már Kr. u. 1079-ben Omar Khajjam kimutatta, hogy 8 szökőév egy 33 éves ciklusban kiváló közelítést ad a tavaszi napéjegyenlőségek között mért évhez. Ez a 8/33 éves ciklus két szempontból is jobb: közelebb áll a valódi átlagos évhosszhoz és 24 órás intervallumon belül tartja a napéjegyenlőséget. XIII. Gergely tanácsadói tudták ezt, ám mégis a rosszabb, 97/400-as szökőévrendszert ajánlották, amelyet még mindig használunk. Talán arra gondoltak, hogy a protestánsok nem ismerik a 8/33-as elképzelést.
Angliában azonban ismerték! John Dee és mások (többek közt Thomas Harriot és Walter Raleigh) titokban előhozakodtak azzal a tervvel, hogy bevezessenek egy "tökéletes keresztyén naptárt" a 33 éves ciklus - Krisztus hagyományok szerinti élethossza - használatával. Ebben az időintervallumban hét négyéves ciklus található, ezek mindegyike 18 óránál valamivel kevesebb eltolódást okoz a napéjegyenlőségben. A gondot az egy 5 éves ciklus (a 29-33. évet magában foglaló) jelenti, melynek során a napéjegyenlőség a négy 365 napos év mindegyikében 5 óra 49 percet tolódik előre, mielőtt a következő szökőév a plusz napjával vissza nem állítja pontosan 24 órával. A mozgás teljes amplitúdója 23 óra 16 perc. Azt várhatnánk, hogy a 33 éves szökőévciklust használva egy 11 hosszúsági fok szélességű sávon (ami 44 perces időintervallumnak felel meg) bárhol egyetlen napon belül lehet tartani a napéjegyenlőség dátumát, vannak azonban más hatások is. A napéjegyenlőség idejében előfordul némi ingadozás. Ráadásul kritikus az, hogy a valódi Napot vagy az elméleti "középnapot" ("mean sun", innen a "Greenwich Mean Time", azaz a Greenwich-i középidő) használjuk-e, mivel az év folyamán a középidő akár 16 perccel is eltérhet az égen lévő Nap által jelzett valódi időtől. Ennek oka részben a Föld forgástengelyének ferdesége, részben a Föld pályájának eltérése a kör alaktól. Ez leszűkíti az ilyen naptári célra használt, elfogadható főmeridiánt. Ahhoz, hogy a 33 éves ciklus alatt egy naptári napon belül maradjon a napéjegyenlőség, gondosan kell kiválasztani a Meridiánt. A 16. század vége felé a nyugati hosszúság 77. foka volt a javallott hely - az "Isten hosszúsági köre". (A Föld forgásának lassulása az árapály-ellenállás - amely szökőmásodpercek beiktatását teszi szükségessé - és más kisebb eltérések miatt azóta nagyjából a nyugati hosszúság 75. fokára tolódott.)

Az általános iskoláztatás

2010-05-25T01:52:00.000-07:00

Az oktatási folyamat elősegíti a találékonyság hatékony fejlesztését, a technológiai társadalom evolúcióját és a kultúra terjedését. Míg az elit számára már az ókor óta léteztek iskolák, annak felismerése, hogy a gyermekkor az élet egyedülálló időszaka - speciális iskoláztatással, társadalmi és érzelmi igényekkel és másfajta értékítélettel - viszonylag új keletű, és Rousseau-hoz, Freudhoz és Piaget-hez kötődik. Annak fölfedezése, hogy a gyermekek nem miniatűr felnőttek, sokkal humánusabb társadalomhoz és a tanuló fejlődési szintjéhez igazított oktatási programok kialakításához vezetett. Az általános iskoláztatás (sőt még a modern egyetem is) a gyerekek speciális igényeinek az említett megnövekedett elfogadásából született - és kényszerűségből is, hiszen az ipari forradalomnak szakképzett munkásokra, tudósokra és mérnökökre volt szüksége. A sokrétű modern technika és hozzákapcsolódóan a növekvő innováció miatt nagy számban van szükség kreatív elmékre és dolgozókra. A feladatok már nem oldhatók meg magányos zsenikkel.

A fogamzásgátló tabletta, a lőfegyver és a vízműépítés

2010-05-07T12:41:00.000-07:00

Kezdjük a fogamzásgátló tablettával. Két okból is forradalmi. Először is hatalmas ugrást jelent az emberi termékenység szabályozására irányuló próbálkozások hatékonyságát tekintve. Effajta próbálkozások ugyanis minden ismert kultúrában föllelhetők, és valószínűleg több mint százezer évre nyúlnak vissza. A fogamzásgátló tabletta és a nők életében a később alkalmazott módszerek forradalmi változást idéznek elő a pubertáskortól a klimaxig szerte a világon, mivel az emberi népesség fele a termékenység szabályozásával maga irányíthatja életét a felnőttkorban.
Ráadásul a fogamzásgátló eszközök megmenthetik a Földet az emberi túlnépesedés már érzékelhető katasztrófájától, a tömeges szegénység, a járványok, a háborúk, a gyér erőforrásokért folyó heves összecsapások, a környezeti pusztítás és nagyarányú fajkipusztulás most tapasztalható és a jövőbeni szörnyű következményeitől.
Második találmány - mint az elmúlt kétezer év legjelentősebb technikai találmánya - a lőfegyver pontosabban a hatékonyabb gyilkoló technikák kifejlesztésére irányuló európai találmánysor: a hajóra szerelt ágyú, a spanyol trabuco és a brit Snider-puska - hogy csak néhány fegyvert említsünk az elmúlt századokból. Azok a tekintélyelvű európai társadalmak, amelyek népességét országuk erőforrásai már nem tudták eltartani, ezeknek az eszközöknek a birtokában tudtak újabb területeket, erőforrásokat szerezni és más népeket leigázni. Új területek megszerzése érdekében az európaiak koruk legmodernebb tengerészeti technológiáinak fölhasználásával épített hajókkal keltek át az Atlanti- és a Csendes-óceánon. Az európai hódítás jelentős következményei még a következő évezredben is szerepet játszanak majd bolygószeme az emberi élet minden területén.
Mai harmadik találmány a 19. század vége felé a vízműépítésben végbement forradalmi fejlesztés. Ezek oldották meg a városi élet évezredek óta fennálló legnagyobb problémáját: hogyan szállítsanak tiszta vizet, és miként távolítsák el az emberi szennyvizet egy nagy, városba tömörült településről. Míg a római vízvezetékek briliánsan megtervezett létesítmények voltak (és korszakuk metszi e tanulmány kétezer éves töréspontját), a közegészségügyben csupán nagyjából az egy évszázada bevezetett újítások tették lehetővé a Nagy-Britanniához és az Egyesült Államokhoz hasonló ipari társadalmakban, hogy a szennyezett ivóvízzel terjedő fertőző betegségek okozta halálozási arány radikálisan csökkenjen. A víz- és csatornahálózat kiépítésének köszönhetően nagyobb mértékben hosszabbodott meg az emberi élettartam, mint később az antibiotikumok révén.
Ez a technikai találmány csak lassan terjed el bolygószerte, mivel az anyagi és más erőforrások egyenlőtlen eloszlása gátat szab neki. Ennek ellenére - ironikus módon - a megnövekedett élettartam és a halálozási ráta (ha más változók nem hatnak rá) csökkenésének köszönhetően növekvő népszaporulat nagyban hozzájárul az emberi túlnépesedés jelenlegi kríziséhez. Ez még kritikusabbá teszi fajunk és az egész bolygó túlélése és jóléte szempontjából a két generációval később föltalált fejlett fogamzásgátló módszerek széles körű hozzáférhetőségét.

A számítógép és az atombomba

2010-04-13T11:49:00.000-07:00

Az elmúlt kétezer év két legfontosabb találmánya a számítógép és az atombomba. A neolitikus forradalom óta a számítógép idézi elő a legnagyobb változást az emberi életben, hacsak a bomba végképp el nem pusztítja az emberi életet.

A televízió, különös tekintettel a párválasztási szokásokra

2010-03-19T13:49:00.000-07:00

Nehéz a "legjelentősebb találmányról" beszélni, ha nem tesszük fel a kérdést: "milyen szempontból jelentős?"Az egyik kritérium lehet, például, megváltoztatta-e, és ha igen, milyen mértékben az emberi párválasztás szokásait. Az effajta változások ugyanis hatással lehetnek az egész faj további evolúciós folyamatára, halmozódó következményekkel az emberi élet jóformán minden aspektusára. E hatástartomány miatt élénk érdeklődés tárgya a tudósok között a biológusoktól és a genetikusoktól kezdve a pszichológusokig és a szociológusokig az, hogy ki kit választ párjának. Az emberek többsége élete során megházasodik, és a házasság befolyásolja a szociális trendeket, például a vagyoneloszlást. Az egyetemek és főiskolák úgy gyakorolnak hatást a párválasztásra, hogy hasonló egyéneket hoznak szoros közelségbe, ezáltal elősegítik a párválasztást. A szelektív párválasztási szokások befolyásolhatják a populáció genetikai szerkezetét a következő nemzedékekben: a perifériára szorultak nem szaporodnak; a kívánt tulajdonságokkal bírók pedig nagy valószínűséggel továbbadják génjeiket.
Noha az elmúlt kétezer évben sok találmány hatott az emberi párválasztásra, a legjelentősebbek közé a televíziót és a rokon médiát kell sorolni. A televízió megváltoztatta a státus és a tekintély kritériumait azzal, hogy egy pillanat alatt hírességeket kreált és meggyorsította a vezetők bukását. Egy ismeretlen pincér vagy pincérnő egy csapásra szenzációvá válhat a médiaszereplés következtében - ilyesmi aligha fordulhatott elő az emberiség korábbi evolúciós története folyamán. A hírnévvel több és kívánatosabb nemi partnerhez való hozzájutás társul, nagyságrendekkel több, mint amit őseink megtapasztalhattak.
A vizuális média feltehetőleg megnövelte a fizikai megjelenés fontosságát. A potenciális hitves külső megjelenésének jelentőségét az 1930-as évektől kezdve nagyjából évtizedenként dokumentálták Amerikában. Az idő előrehaladtával ennek jelentősége folyamatosan növekedett, napjainkban hozzávetőleg kétszer olyan fontos, mint a televízió megjelenése előtt. Másfelől viszont a fizikai megjelenés jelentősége felgyorsította a nemen belüli vetélkedést, különösen a nők körében. A gyomorpanaszok ugrásszerű emelkedése Amerikában - majd később Európában is - valószínűleg abból az elszabadult nemen belüli versengésből ered, amelynek oka a megjelenés, a külső fontossága. Másrészt a nemen belüli fokozott versengés ártalmasan hat az önbecsülésre, sőt talán még a meglévő párkapcsolatok minőségére is. A kutatások azt mutatják, hogy ha a nőket vonzó testű női modellek "sortüzének" vetik alá, az csökkenti önbecsülésüket. Ha férfiakat visznek vonzó női modellek közé, ez gyengíti az állandó partnerük iránt érzett elkötelezettségüket. Ennek következményeként általában romlik a pszichés jó közérzet, és fokozódik az elégedetlenség a meglévő kapcsolatokkal szemben.
Ezek és a kapcsolódó jelenségek erősen átalakították a szexualitás és a párválasztás természetét. Nem tudunk vagy nem akarunk visszamenni a médiaképek előtti korba; ezek megigéznek bennünket, fejlett pszichológiai mechanizmusainkat kiaknázva. És mivel a vizuális médiumok megváltoztathatják, hogy ki kit választ párjának, ezért örökre módosíthatják fajunk evolúciós pályáját.

a desztiláció

2010-02-27T02:48:00.000-08:00

A desztilláció, az átalakítás nagy alkímiai felfedezése, amely a lét lényegének keresése közben született. Az alkímia az ősi Egyiptomban született. (Az arab al-khem jelentése: "az egyiptomi tudomány".) Az iszlámnak köszönhetően elterjedt Észak-Afrikában, és Andalúzia mór megszállásával a 10. században átjutott az európai kontinensre is. Az alkimisták többek közt úgy akarták megismerni a világot, hogy az elemek segítségével kívánták átalakítani az anyagot, eltávolítva a feleslegest, megtalálni a legtisztább esszenciát. Egyesek azt állítják, hogy az alkímia szülőatyja az egyiptomi Thot isten (akinek görög megfelelője Hermész). Mindketten a misztikus tudomány, az újjászületés és az átalakulás jelképei. Alkoholok desztillációjára az első bizonyítékot a 4. századi Kínában találjuk, ahol Ko Hung alkimista így írta le a cinóber higannyá alakítását: olyan "mint az egyszer erjesztett bor: nem lehet összehasonlítani a kristálytiszta, kilencszer erjesztett borral". Vajon a desztillációról beszél? Lehetségesnek tűnik; lepárlás nélkül ugyanis hogyan erjesztünk kilencszer egy bort? Akkorra az alexandriai görögök már fölfedezték, hogy forralással átalakíthatunk egy dolgot valami mássá. Plinius ír a terpentinnek a gyantától való elválasztására használt desztillálásról, Arisztotelész pedig részletesen elmondja, hogyan lehet ivóvízzé alakítani a tengervizet. Leszámítva azt, hogy az alkímia a modern tudomány és ipar alapja, vajon milyen változás következik be az emberben az égetett szeszes italok hatására.

a nyomtatás

2010-02-09T02:24:00.000-08:00

A nyomdagép sokkal inkább megváltoztatta a világot, mint az elmúlt kétezer év bármely más találmánya. De miért gyakorolt ilyen óriási hatást egy ilyen egyszerű technológia? És miért nem talált ki senki különb helyettesítőt ötszáz év múltán sem?
A szöveg különleges volta lehet a válasz. Egyedülálló kapcsolatban áll az emberi elme fölépítésével, és központi szerepet játszott gondolataink és kultúránk fejlődésében. Ez a legnagyobb újítás harmadik hulláma, azé, amely a nyelv, a gondolkodás és a beszéd koevolúciójával kezdődött.
A beszéd lehetővé tette számunkra, hogy megosszuk és összehasonlítsuk a külső világ belső modelljeit, ez olyan képesség, ami hatalmas szelekciós előnyt nyújtott az emberi faj számára. Az akusztikus rezgések azonban kérészéletűek, pillanatokon belül olyan kérdésekké fakulnak, hogy ki, mit, mikor mondott.
Az írás a második hullám: akár egy jéghideg széllökés, röptében fagyasztotta meg a szavakat, és kőtáblára vagy egy tekercsre csapta azokat, ahol azután bárki, bárhol, bármikor tanulmányozhatta őket. Az írás tette lehetővé a törvényalkotást, a szerződések rögzítését, a történeti események megörökítését, elbeszélések és versek lejegyzését - nem is beszélve az elemi erővel ható szent szövegekről.
A nyomtatás, a harmadik hullám, változtatta elsőként tömegkommunikációs eszközzé az írást, és azóta a világ megváltozott. A Gutenberg 1455-ös Bibliáját követő fél évszázad alatt ezernél több kiadó több mint egymillió könyvet nyomtatott ki. Hirtelen érdemessé és hamarosan elengedhetetlenné vált a hétköznapi emberek számára is, hogy megtanuljanak olvasni. Napjainkban jelentős hátrányt szenvednek azok, akiknek az agya valamiért nem képes elsajátítani ezt a fortélyt, a különleges verbális képességekkel megáldott emberek viszont abból élnek meg, hogy szavakat rendeznek sorba a papíron.
Vajon a szöveg csupán átmeneti eszköz, amelyet az tett szükségessé, hogy korábban képtelenek voltunk rögzíteni és továbbadni a beszédet és a képeket? Hamarosan meglátjuk. Néhány éven belül az érzékelők, a tárolás és a sávszélesség olyan olcsó lesz, hogy sok embert nem kötnek majd a technika korlátjai. Ez jó lehetőséget nyújt - megengedem teljesen és zavarba ejtően téves - merész jóslásokra, mint ahogy a jóslat is hibásnak bizonyult, amely szerint az e-mail soha nem fog elterjedni. Ebben a szellemben megjósolható, hogy az e-mailekhez fűzött hang- és videocsatolások - nevezetesen a v-mail és a vid-mail - lesz a következő nagy dolog, és hogy mindenféle szörnyülködést fog kiváltani. Először személyesebb és természetesebb médiaként köszöntik ezeket, hiszen a szöveget hanglejtés és -erő teszi elevenebbé. De hamarosan problémákat okoznak majd a szokásos emberi törekvések.
Sok embernek korábban megbocsátották, hogy "szereti hallani a saját hangját". Ők most valóban hallatni fogják a hangjukat. Egyesek, különösen a főnökök, hosszú monológokat küldenek majd több száz embernek, az odaadó figyelem reményében. Megszűnik az olvasás intim varázsa. A v-mail és a vid-mail esetében képtelenek leszünk úgy megúszni a dolgokat, hogy egész bekezdéseket átugrunk, mint az e-mailben. Kiderül majd, milyen értékes erőforrás az idő és a figyelem. Szavainkat nyomtatásban látni abban a megnyugtató hitben ringat bennünket, hogy milliókkal kommunikálunk, de többségünk (kivéve azokat a főnököket) hamarosan belátja: szinte senkit sem érdekel szóbeli közlendőnk. Lesz, aki üzenetrögzítőjén hasonló elektronikus figyelmeztetéseket küld majd: "Hagyj üzenetet, de FOGD RÖVIDRE!"
Leküzdendő az e technika okozta szociális dilemmákat, természetesen megint a technikához fordulunk segítségért. A v-mail automatikusan szöveggé alakítható lesz, így megválaszthatjuk majd a médiát. Melyik mellett döntünk? Attól függ. Az érzelemteli kedveskedések és sok élménybeszámoló számára a v-mail és a vid-mail lesz a befutó. Az egyszerű tények és a szövevényes gondolatok számára azonban úgy hiszem, hogy azt a diadalmas találmányt választjuk, amely újfajta magánszférát hozott létre: a szöveget. Vagyis, amíg agyunkat meg nem változtatják az új médium szelektív erői.

az internet

2010-01-20T13:58:00.000-08:00

Az elmúlt kétezer év messze legjelentősebb találmánya az internet. Természetesen számos más felfedezés - szilíciumlapkák, hálózatok, katódsugárcsövek, telefonok, villanyáram - nélkülözhetetlen hozzá, befolyása mégis sokkal nagyobb, mint részeinek összességéé. Két oka is van, amiért nem tűnik egyértelmű választásnak erre a kitüntető címre. Először is annyira elterjedt életünkben, hogy sok ember valójában észre sem veszi. Másodsorban, idáig még nem mutatkozott meg teljes mértékben, hogy mire képes.
Az információtovábbítási módszerek már ma is radikális hatást gyakorolnak életünk szinte minden területére. Még mindig járunk iskolába, hivatalba, postára, szórakozóhelyekre vagy áruházakba, de ha nem kell bemenni a városba, hogy megtudjuk, mi történik ott, vagy vásárolni, vagy tanulni, miért mennénk be egyáltalán a városba. Az iskolák hamarosan átalakítják magukat, mivel jobb kurzusok kialakítására vagyunk képesek az interneten, mint amilyet az osztálytermekben feltehetőleg tarthatnának. Mondok egy példát, mire is gondolok. Már megvan az ahhoz szükséges technológiánk, hogy az on-line hozzáférhető legjobb fizikusokkal (vagy matematikusokkal, biológusokkal) alakítsunk ki tanfolyamokat, nemcsak azért, hogy szimulációkat továbbítsanak a kísérletezve tanuláshoz, ami lehetővé teszi a tanulók számára a dolgok kipróbálását, kísérletek végzését és valódi problémák megoldását, hanem azért is, hogy válaszoljanak a tanuló kérdéseire, és tanácsot adjanak pont akkor, amikor a tanulónak segítségre van szüksége. Ilyen tanfolyamok mindenféle témakörből kialakíthatók, és a tanulók arra használhatják az internetet, hogy akkor vegyék föl a tantárgyakat, amikor valódi érdeklődés készteti őket a tanulásra. A főiskolák és az egyetemek - a ma ismert formájukban - megszűnnek, hiszen csak a futball és a diák-összejövetelek vonzanák az ifjakat.
És ezek a radikális változások nem csak az iskolákat érintenék. A bevásárlóközpontok is bezárnak majd. Ma már egyre kevesebben vásárolnak CD-ket üzletekben. Az internet segítségével bárki meghallgathat zenerészleteket, azután a kívánt CD kikézbesítéséhez egyszerűen rákattint a webhely egyik gombjára, eközben ki sem teszi a lábát otthonról. Az olyan árucikkek számára, amelyeket nem kell vásárlás előtt megtapogatni vagy szemrevételezni, nincs az internetnél jobb továbbítási mód. Újságok? Még nem haltak meg, de meg fognak.
Életünk bármely aspektusa az elkövetkező években gyökeresen meg fog változni az internet következtében. Ötven éven belül az élet (és az emberek kölcsönhatása) annyira más lesz, hogy fogalmunk sincs a majdan kialakuló társadalmi struktúrákról. Nem tudom, boldogabbak leszünk-e, de legalább tájékozottabbak.

a klasszikus zene

2009-12-29T03:53:00.000-08:00

A zene az emberi szellem kötetlen leleménye, más találmányokhoz képest kevésbé függ fizikai vagy fiziológiai felfedezésektől. A nyugati hagyományban a zeneművek hihetetlen elmebeli teljesítményt testesítenek meg, olyat, amelyet nemcsak megbecsültek, hanem utánoztak vagy átdolgoztak, amerre csak eljutott. A találmányok többségét - az atomenergiától az antibiotikumokig - lehet jóra vagy rosszra használni.A klasszikus zene valószínűleg több élvezetet nyújtott több egyénnek - kevesebb negatív mellékhatással -, mint bármely más emberi alkotás. Végül, bár senki sem tud úgy zenét szerezni, mint Mozart, és kevesen tudnak úgy játszani, mint Heifetz vagy Casals, kellő erőfeszítéssel bárki elfogadható módon képes előadni egy zeneművet, és - a számítógépes programoknak hála - most már azok is hozzáadhatják saját töredékeiket az egyre növekvő örökséghez, akik nem játszanak semmilyen hangszeren vagy nem értenek a kottaíráshoz.

genetikai térkép

2009-12-12T03:58:00.000-08:00

Az emberi test és benne az agy működése gondoskodik a létünket alkotó tapasztalatokról. Azok a fölfedezések, amelyek lehetővé teszik számunkra, hogy végül is átvegyük e működés irányítását és óhajunknak megfelelően alakíthassuk ezeket, bizonyára megérdemlik a jelölést az elmúlt kétezer év legjelentősebb találmánya címre. Ezek az intuíciók bőven áramlanak napjainkban a molekuláris biológiának nevezett tudományág területéről. Ha azonban ki kellene választani a folyamatot lehetővé tévő legfontosabb találmányt, akkor a genetikai térképezést emelhetnénk ki. Ez az új eljárás - amelyet az 1970-es évek közepén Fred Sanger Cambridge-ben és Walter Gilbert a Harvardon dolgozott ki - kezünkbe adta a lehetőséget, hogy gyorsan kiolvassuk génjeinkben és a Föld valamennyi élőlényének génjében tárolt specifikus információt. Az új módszerek tudományos "energiarobbanást" váltottak ki, amely a következő évtizedben éri el csúcspontját, amikor az átlagos emberi lényt kódoló DNS nagyjából hárommilliárd karakterének sorrendjét teljesen megfejti a Human Genome Project. Ezt követően meghatározható lesz, miben különböznek örökletes szempontból az egyedek, és miként fejeződik ki ez az információ, hogy létrehozza az emberi testet. Idáig a géntérképezés olyan - a média számára fontos - eseményeken keresztül gyakorolt ránk nagy hatást, mint a Monica Lewinsky ruháján lévő folt meghatározása, vagy a Romanov-csontok azonosítása Anna Anderson azon állításának cáfolata érdekében, hogy ő Anasztázia, és Thomas Jefferson Sally Hemingsszel folytatott viszonyának megerősítése. Ennél még sokkal, de sokkal több van hátra. A Human Genome Project befejezése molekuláris szinten teszi érthetővé számunkra az öröklődő emberi betegségeket; már eddig is sokat tudtunk meg a Huntington-kór, a cisztás fibrózis és más betegségek mibenlétéről. A modern molekuláris biológia más eszközeinek alkalmazásával a közeljövőben már valamit tehetünk is e bajok ellen. Kezelhetők és génszinten kijavíthatók lesznek (feltéve, ha a társadalom hozzájárul). Ezen túlmenően megértjük, s talán szabályozni is tudjuk az emberi állapot sok, mostanáig természetesnek vett, kellemetlen aspektusát - a kopaszodástól az öregedésig. Végül úgy is dönthetünk, hogy átírjuk genetikai szövegünket, így megváltoztatjuk magunkat és a világegyetem megtapasztalásának módját.

vízmű

2009-11-26T06:18:00.000-08:00

A vízvezeték- és csatornarendszer, az amely eljuttatja hozzánk a tiszta vizet, és elszállítja tőlünk a szennyezettet. Nincs más olyan találmány, amely ilyen sok betegséget és halált akadályozott volna meg. Talán nem ösztönöz olyan intellektuális áhítatra, mint mondjuk a kvantum-számítógép, de a neki köszönhető jótétemények súlya könnyedén lenyűgözővé varázsolja. John Snow-nak nem kellett meghatároznia a Vibrio cholerae genomjának szekvenciáját ahhoz, hogy 1854-ben megakadályozza az emberek halálát Londonban - még azt sem tudta, mi fán terem a V. cholerae -, de a halálesetek mintája azt mutatta neki, hogy a kolerajárvány megállításához csak egy szennyezett kutat kell bezárnia. Vízművek nélkül a modern világ zsúfolt körülményei teljesen elviselhetetlenek lennének, és ennek belátásához elég, ha egy tiszta víz nélküli, szegény városba látogatunk.Egy találmány jelentőségének másik jele, mekkora pusztítást tud végezni, s a vízmű e szempontból is nyerő. A gyerekhalandóság csökkentésével a vízművek elősegítették a népességrobbanást, vagy lehetővé tették, hogy bizonyos területek, például Las Vegas környéke, sivataggá váljon. Az évmilliók folyamán a szárazföldi élet különféle módszereket dolgozott ki a víz megszerzésére és megtartására. A vízvezetékkel azonban nem mi megyünk a vízhez, hanem az jön hozzánk.

villanyáram

2009-11-08T03:58:00.000-08:00

Az első, nagy mennyiségű elektromos töltés tárolására alkalmas eszköz a leideni palack volt, amelyet 1745-ben talált föl Pieter van Musschenbroek leideni fizikus. A részben vízzel töltött palackban jelentős mennyiségű töltés tárolására képes vastag drót helyezkedett el. A drót egyik vége átnyúlt a palackot lezáró dugón, s egy dörzs- és sztatikus elektromosságot gerjesztő készülékkel állt összeköttetésben. Nem sokkal a találmány létrejötte után Európa-szerte "elektrikusok" keresték kenyerüket állatok áramütéssel való elpusztításával és más mutatványok végrehajtásával. Az egyik franciaországi bemutatón vasból készült huzalt csatlakoztattak egy sor karthauzi szerzetesre; amikor kisütötték a leideni palackot, a fehér ruhás barátok egyszerre ugrottak a levegőbe. A frivolságok gondolkodásra késztettek. Az egyesült államokbeli Ben Franklinnek és az angliai Joseph Priestleynek hála, rohamléptekkel haladtak a kísérletek, és lázasan folyt az elméleti háttér kidolgozása. A 19. század közepére az elektromosság tanulmányozása precíz, kvantitatív tudománnyá vált, amely kikövezte az utat a ma mindnyájunk által természetesnek vett technikai eszközökhöz.
Szükségünk van az elektromosságra, hogy nyáron hűvös, télen meleg környezetet teremtsünk magunk körül, bár őseink megdöbbennének azon, mily pazarló módon tesszük ezt. Villanyárammal főzünk, később fogyasztandó ételeinket mélyhűtőben tároljuk. Elektromos energiát használunk a közlekedésben, a távközlésben, mindennapi szórakozásunk során, és életvitelünk ma már nem függ attól, hogy mikor kel és nyugszik a Nap. A legfőbb emberi vágyak közül úgy tűnik, hogy csak a nemi életre van jó hatással az áramszünet.

a fogamzásgátló tabletta

2009-10-17T02:34:00.000-07:00

A nők megszabadultak a folytonos gyerekszülés kényszerétől, éppoly hatékonyan terjeszthetik mémjeiket, mint a férfiak. A mérnek utánzással terjedő ötletek, készségek, szokások, divatok vagy történetek. A génekhez hasonlóan vetélkednek a másolódási lehetőségért, és eközben formálják gondolkodásmódunkat és kultúránkat. A kevesebb gyerekes asszonyok több mémet tudnak elterjeszteni, és ez megváltoztatja azokat a mémfajtákat, amelyek hatékonyan szaporodnak, többek közt más találmányok és a tudományok, a művészetek, a vallás, valamint a médiumok mémjeit. Más szóval a fogamzásgátló tabletta azért jelentős, mert megváltoztatta az egész kultúrát. Kevés találmánynak volt ilyen hatása a teljes mémkészletre.

Gutenberg nyomdagépe

2009-09-15T12:23:00.000-07:00

A 15. század közepén alkotta meg Gutenberg nyomdagépét és annak cserélhető betűkészletét. Szinte a legelső dolog, amit tett, természetesen egy vagy két Biblia nyomtatása volt, s ezek igen kapósnak bizonyultak. Léteztek rögzített (nem cserélhető) betűkészletek, de az eljárás nem volt sokkal gyorsabb a kézi másolásnál és igen költségesnek bizonyult, így a tudás gyors terjesztése nyomtatott könyvek által Gutenberggel kezdődött.
Míg a sötét középkor nagyjából 1000 táján kezdett a végéhez közeledni, igazi haladás csak a reneszánsszal köszöntött be - különösen a Gutenberg-típusú sajtóval készült könyvek elterjedésével. Mihelyst könyveket adtak ki, az emberek indíttatást éreztek, hogy megtanuljanak olvasni. S ha már olvastak, elgondolkodtak az olvasottakon, s ez további publikációkhoz és az emberek közötti kommunikációhoz vezetett. Megérkezett az első világháló (World Wide Web). Akinek van egy kis sütnivalója, láthatja, mihez vezetett ez!

televízió

2009-08-26T13:13:00.000-07:00

A valaha föltalált leghatékonyabb és legnagyobb befolyású eszköz. A legfontosabb információforrás napjainkban, és a viselkedést félelmetes mértékben befolyásolja. Megszületése óta növekedett a bűnözés, előtérbe került a szex, és csökkent az élő előadások látogatottsága.

a radír

2009-07-09T15:14:00.000-07:00

Radír. Ugyanúgy, mint a "delete" (törlés) billentyű, a korrektor folyadék, az alkotmánymódosítás és valamennyi olyan eszköz, amellyel kijavíthatjuk hibáinkat.
A visszatérés, törlés és újrapróbálás képessége nélkül nem lenne tudományos modellünk, sem módunk a kormányzás, a kultúra vagy az etika fejlesztésére. A radír a gyóntatónk, a feloldozónk és az időgépünk.

az egyetem

2009-06-19T13:04:00.000-07:00

A tudás az együttműködés révén növekszik: milliónyi neuron, neuroncsalád és a gondolkodó egyedek között szétszórt neuroncsaládok egyre terjedő aktivációja révén. Az egyetemek - azzal, hogy közös intellektuális alapokon nyugvó, a termékeny kommunikációt lehetővé tevő közelségbe hozzák az egyéneket - ugrásokat idéznek elő a metaforikus kollektív neuronnkon át: jeleket keltenek, amelyek azután továbbterjednek a neuronnk társadalmán, és új tudást hoznak létre. Az egyetemek kitágítják univerzumunkat.

a repülőgép

2009-05-29T12:01:00.000-07:00

A legfontosabb evolúciós találmányok 4,6 milliárd éven át azok voltak, amelyek új módon kódolták, tárolták és használták az információt: a DNS, az idegrendszer, azok a szervrendszerek, amelyek lehetővé tették az információ kulturális átadását. Nagy távlatban az elmúlt kétezer év legjelentősebb találmánya valószínűleg valami számítógépekkel - az élő testeken kívül kódolt és kezelt elektronikus információval - kapcsolatos dolog. Azonban van egy olyan dolog, aminek a
hatása mindeddig nyilvánvalóbb:a repülőgép.
A repülés a különféle mitológiák középponti témája. A történelem előtti ember leigázta a tüzet, a vizet és a földet, mert rájött, miként lehet tűzhelyet, csónakot építeni és kereket készíteni. De a levegő meghódítása csak a 20. században kezdődött - a repülőgépekkel.
A repülőgépek oly módon változtatták meg a világ érzékelését, amelyet evolúciós szempontból nem lehetett megjósolni. Sok találmány változtatta meg életünket, de nem mozdított ki bennünket az alapvető emberi lehetőségek (vagy az emberi természet) korlátai közül. Vegyük például a tűzfegyvereket. Ezek elsősorban a fenyegetésre, a leigázásra vagy az azonnali gyilkolásra amúgy is meglévő hajlamot fokozták testközeli helyzetekben. A repülőgép viszont - a történelem folyamán korábban példátlan - interkontinentális méretekben tette lehetővé fegyverek, mégpedig igen pusztító fegyverek szállítását. A Kennedy-repülőtérről egy influenzavírus-mutáns egy-két nap alatt világszerte elterjed. Ily módon a betegség kórtörténete megváltozik: terjedésének sebessége hónapok vagy évek helyett órákban mérhető.
Manapság egy napnál rövidebb idejű utazással bárkivel találkozhatunk a világon. Az idegen, a más ismerőssé válik. Régi fóbiák és előítéletek változtak meg széles körben. Ehhez járul hozzá a CNN, mely azonnal és az egész világon egyidejűleg teszi közzé az információkat, de a legjelentősebb, előítéleteket romba döntő fejlemény az emberek tényleges keveredése. A kulturális és fizikai elszigeteltségben élők között a legádázabb a polgári viszálykodás.
Végül a repülőgép globális méretekben változtatta meg az élelmiszer és más erőforrások szétosztását. Az embereket most már világméretű gazdálkodás (erőforráscsere) köti össze, amelynek egymásra utaltságunk a mozgatórugója. Kétmillió éve az élelem és a kőszerszámok elszállítására való képesség az emberi evolúció szempontjából kivételes horderejű fejlődésnek számított. De még kétezer évvel ezelőtt sem láthatta előre senki, milyen nagy méreteket ölt mára az erőforráscsere, nem kis részben a repülőgépeknek köszönhetően.

az indo-arab számrendszer

2009-05-05T12:13:00.000-07:00

Alapvető találmánynak tekinthetjük az índo-arab számrendszert: 0, 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9 a helyi érték fogalmával (vagyis 111 jelentése: "egyszer száz plusz egyszer tíz plusz egy egység"), a nulla szimbólumával, valamint azzal az operatív tulajdonságával, hogy a nulla hozzátétele a számsor jobb oldalához a szám alapértékének 10-szeresét jelenti. Ez a szám- és számolási rendszer jelenleg egyetemes, és minden kvantitatív természettudomány, közgazdaságtan és matematika alapját alkotja.

aszpirin

2009-04-13T07:28:00.000-07:00

Az aszpirint 1853-ban találták föl furcsa módon Franciaországban. Nyilvánvalóan bőven van más gyógyszer is, amelyek közül sok hasonló célokat szolgál, de milyen hasznos ez a kis tabletta a fejfájás, a testi fájdalmak és a láz csillapítására! A maszájok a fejfájást a homlokra helyezett, összepréselt kecskeürülékkel gyógyítják. Mi csak maradjunk az aszpirinnél!

elektromos világítás

2009-03-23T13:42:00.000-07:00

1828-ban megszületett az elektromos világítás, nagyjából ötven évvel azelőtt, hogy Joseph Swan szabadalmaztatta az izzólámpát. Abban az időben az ember gyakran kénytelen volt a tűz fényénél olvasni, így isteni ajándéknak tartották az elektromosságot. Mi több, miután föltalálták az izzólámpát, nem sokkal később előrukkoltak az elemlámpával, a praktikus eszközzel azok számára, akik a sötétben dolgoznak.

a termosz

2009-03-05T13:50:00.000-08:00

Egy régi vicc a találmány valódi nagyságáról: egy pasas országos közvélemény-kutatást folytat minden idők legcsodálatosabb találmányáról. Utazásai folyamán eljut a messzi délre, ahol is egy idős úriember a háza előtti tornácon ringatja magát hintaszékében. Odamegy hozzá, és megszólítja: - Uram, ne haragudjon a zavarásért, közvélemény-kutató vagyok, és szeretnék föltenni egy kérdést. Az érdekel, mit tartanak az emberek minden idők legnagyobb találmányának. Önnek mi a véleménye?
Az öregúr megvakarja a fejét, majd így felel:
- Szerintem a termosz.
A közvélemény-kutató megdöbben.
- Uram, az általam összegyűjtött milliónyi válaszban még senki sem említette a termoszt. Elmondaná nekem, miért ezt választotta?
- Hisz ez egyszerű - mondja az öregúr.-Tudja, a termosz hidegen tartja a hideg dolgokat és melegen a melegeket. De honnan tudja, melyik melyik?

a "zöld forradalom"

2009-02-17T09:59:00.000-08:00

Ha "találmányon" technikai haladást értünk, szemben az elképzelésekkel, elméletekkel és fogalmakkal, akkor nem kevés jelentős akad. Gondoljunk például a nyomdagépre és az órára. Túl korai még biztosat mondani, de az elmúlt kétezer év legfontosabb találmányai közül az egyik biztosan az összefoglalóan "zöld forradalomként" emlegetett mezőgazdasági módszerek együttese. Ez a találmány az 1960-as években kezdett alakot ölteni, és az 1990-es években folytatódott; valójában mostanság olyasvalamivé fejlődik, amelyet joggal lehet majd "zöld-kék forradalomnak" hívni, mert kiterjeszti az új mezőgazdasági eljárásokat az óceánokra.
Minden idők legfontosabb találmányának a kőkorszaki forradalom, amikor az emberiség módszeresen kezdett növényeket termeszteni, és ily módon felülkerekedett a vadászó-gyűjtögető életmód kiszámíthatatlanságán és halálos veszélyein. A vadászó-gyűjtögető emberek egyrészt nem maradhattak elég ideig egy helyen ahhoz, hogy stabil civilizációt alakítsanak ki, másrészt aligha élték túl az aszályt vagy más természeti csapásokat. A kőkorszaki forradalommal mindkét probléma megoldódott, és a civilizáció valós lehetőséggé vált.
Ez a forradalom azonban megteremtette a saját problémáit - nevezetesen a malthusi problémát. A populáció növekedése állandóan azzal fenyegetett, hogy meghaladja az élelemutánpótlás növekedését. A zöld forradalom - legalábbis a belátható jövőben - megoldja ezt a gondot. Az élelemkészlet nagysága jelentősen meghaladta a népesség növekedését. Manapság, ha Afrika vagy Ázsia egyes részein pusztító éhínségről olvasunk, tudjuk, hogy politikai okok húzódnak meg mögötte. Nemzetközi szinten nincs élelemhiány. Mindenki számára elegendő élelem van, és a zöld forradalomnak köszönhetően ez még sokáig így lesz.

a szervezett tudomány

2009-02-02T14:52:00.000-08:00

A modern kor nagy leleménye a tudományos társaságok és folyóiratok megalakulását, amelyek elősegítették a bizonyítékokon és nem a tekintélyen vagy a kinyilatkoztatáson alapuló tudás fölhalmozását és terjesztését. E szervezetek létrejötte előtt a tudományos ismeretek fölhalmozása lassan haladt, mivel nem voltak a közzétételre és a bírálatra szervezett illetékes fórumok - pedig ezek az eljárások nélkülözhetetlenek az új elképzelések ösztönzéséhez, a tarthatatlan dolgok megcáfolásához, és rendszert nyújtanak a valódi teljesítmény és érték elismeréséhez s díjazásához. Noha ezek a szervezetek fokozatosan igen naggyá és személytelenné válnak, ami sok alegység létrehozását teszi szükségessé az emberi léptékű kölcsönös együttműködés érdekében, mégis létfontosságú társadalmi szervezetek maradnak a tudomány központjában - ez az a briliáns találmány, amely lehetővé teszi a tudás mindennapos növekedését, és oly sokunk számára szerez örömet.

a karavella

2009-01-21T12:39:00.000-08:00

A 15. század eleji portugál karavella első pillantásra inkább két földrész vitorlás hajójából összetákolt hibrid, semmint az Apollo űrhajó utaskabinjának középkori megfelelője. Pedig több szempontból is közeli rokon. Az Apollo azzal változtatta meg a világunkat, hogy képet adott róla Hold-távlatból. A karavella ennél is jobban megváltoztatta a középkori világot: Afrika partjai mentén hajózva, ismeretlen tájakra bukkant, és utat nyitott a felfedezések korának, amelyet Vasco da Gama és Kolumbusz neve fémjelez. Az Apollóéhoz hasonlóan a karavellák építése és útra bocsátása is rettentő költséges volt, ami végül teljesen fölemésztette fő támogatójuk, a portugál Henrik herceg (Tengerész Henrik, 1394-1460) hatalmas vagyonát. Abban is hasonlítottak az Apollóra, hogy a korai karavellákat olyan gazdaságos - szükséges és elégséges - méretűre építették, amennyire csak megengedte hatalmas felfedezőfeladatuk, s ez akkoriban minden részletében ugyanolyan nehéznek számított, mint most eljutni a Holdra.Egyetlen karavella sem maradt fönn, még részletes tervrajza sem.A portugál ácsoknak megtiltották, hogy a konstrukcióról bárkinek beszéljenek, sőt azt is, hogy effajta hajót építsenek külföldieknek. Ám elég jó képet alkothatunk róluk a fennmaradt vázlatok alapján. A hajótest a gyerekek számára készült kalózfilmekben látható kis spanyol gályákéra emlékeztet, a fedélzet alatti ágyúsor nélkül. A vitorlák azonban nem négyszögletesek, mint várhatnánk, hanem háromszög alakúak, és egy rézsútosan elhelyezkedő keresztrúdról lógnak le, hasonlóan az arab dhow vitorlázatóhoz - effajta vízi járművek még mindig közlekednek az Indiai-óceánon.A karavelláknak azonban két, három és később négy árbocuk volt. Ez a hajótípus valóban az európai és az arab hatások keverékét mutatta. A modern versenyjachtokéhoz hasonló, feszesre húzott, háromszög vitorláival - a korai keresztvitorlás árbocozatú hajóktól eltérően - a széliránnyal kis szöget bezárva is képes volt hajózni. Az utóbbiak ugyanis a legjobb esetben csak a széliránnyal több mint 65 fokos szögben tudták kifeszíteni vitorláikat, és arra voltak ítélve, hogy vagy megkeresik a megfelelő szeleket, vagy állandóan tehetetlenül előre-hátra manővereznek. A konstrukciót a 15. század elejétől a közepéig tökéletesítették a Tengerész Henrik által finanszírozott utak folyamán. Portugália az akkor ismert világ legtávolabbi szélén feküdt, több tízezer kilométernyire Ázsia kincseitől és a fűszerkereskedelem útvonalától, s Henrik egyrészt déli tengeri utat akart találni Ázsiába az észak-afrikai partok ismert határain túl. (Másrészt abban is reménykedett, hogy megtalálja János apostol mesebeli keresztény királyságát.) E küldetés teljesítéséhez nemcsak a hajókat kellett tökéletesíteni, hanem a navigációt, a térképészetet, a csillagászatot és a szelekről, valamint az áramlatokról szerzett tudást is - és ez így is történt egy igen költséges program keretében, amelynek központja a Henrik herceg által alapított navigációs iskola volt Sagresben. A karavellák mintegy húsz-harminc méter hosszúak voltak. Nem alakítottak ki rajtuk nagyobb rakteret, mivel nem kereskedelmi, hanem felfedezőhajók voltak - az űrszondák tengeri megfelelői. Szorosan zárt fedélzetekkel és kis fenékterekkel épültek, s kátránnyal borították őket, hogy a lehető legkevesebb víz szivárogjon be. Később, amikor már erős, új köteleket és drága pamut- vagy vászonvitorlákat tudtak beépíteni, a vitorlázat egyszerűsödött. Így egy-egy hajóhoz elegendőnek bizonyult a huszonöt fős legénység, és hosszabb utat tudtak megtenni a készletek feltöltése nélkül. A sekély merülésű hajók a széllel szemben is tudtak manőverezni. A Portugália délnyugati csúcsán elhelyezkedő Sagresben Henrik által alapított tengerészeti akadémián új navigációs módszereket és a csillagok felhasználásának új módjait fejlesztették ki. Amint a karavellák megkezdték dél felé vezető útjukat és az északi félteke csillagai eltűntek a horizont alatt, használhatatlanná váltak azok a navigációs módszerek, amelyek a Sarkcsillag magasságának az asztrolábiumon leolvasott értékét használták a szélesség meghatározásához. Ehelyett táblázatokat dolgoztak ki, amelyek a Nappal helyettesítették a Sarkcsillagot. A legfontosabb azonban, hogy elkezdődött a módszeres információgyűjtés és térképkészítés. A karavelláktól azt remélték - sőt végül megkövetelték -, hogy részletes hajónaplókkal térjenek vissza útjaikról, s ez nemcsak az Afrika körüli útvonal, hanem az óceáni áramlatok föltérképezését is lehetővé tette. A portugálok rendkívül kockázatos utazásokra vállalkoztak. 1410-ben semmit sem tudtak Afrikának a Boujdour-foktól délre eső részéről (ez a mai Marokkó határán túl fekszik). E ponton túl a kopár partvidék mögött a nagy sivatag húzódott, és a szél, valamint az áramlatok nem kedveztek a visszatérésnek Portugáliába. Úgy tartották, soha senki sem fog visszatérni, aki áthalad ezen a fokon. Henriknek azok az expedíciók hozták meg az első nagy sikereket, amelyek során fölfedezte Madeira szigetét (1419) és az Azori-szigeteket (1431). E part menti szigetek segítségével a legénység biztonságosabban talált utat Észak-Afrikából hazafelé a nyílt tengeren, és elkerülte a kedvezőtlen áramlatokat. Még így is további tizenöt próbálkozás után tudtak az első hajók áthaladni a Boujdour-fokon és délre, Szenegál irányába vitorlázni. Ezekben az évtizedekben Tengerész Henrik kevés támogatót talált költséges felfedezőútjaihoz. 1441-ben azonban, amikorra a karavellatervezés gyorsan fejlődött, hajóinak egyike eléggé délre hatolt ahhoz, hogy kapcsolatot létesítsen az afrikai kultúrákkal. Ez volt az első közvetlen kapcsolat a tengeren keresztül Európa és a fekete Afrika között, és nagy visszhangot váltott ki jóval Portugália határain túl is. Megkezdődött a felfedezések kora. 1460-ban Henrik meghalt, utolsó expedíciója ekkor érte el a Zöld-fokot, melytől még távol esik az a pont, ahol az afrikai partvonal keletre fordul a rnai Nigéria felé. Vasco da Garna azonban még a századforduló előtt megkerülte Dél-Afrikát és elérte Indiát. Különálló kultúrák kerültek kapcsolatba egymással (néha borzalmas következményekkel, amint gyökeret vert a rabszolga-kereskedelem), és megindult a nemzetközi tengeri forgalom. Az apró, remekül megszerkesztett karavelláknak és az új navigációs és térképkészítési szakismeretnek köszönhetően áthaladtunk a történelem egyik fordulópontján.

Otto von Guericke gépezete

2009-01-21T12:35:00.000-08:00

Az elmúlt kétezer év legfontosabb találmánya az lehet, amelynek hatása a legszélesebb kört érintette és a legjelentősebb következményekkel járt. Véleményem szerint ez Otto von Guericke 1660-ból származó találmánya, a sztatikus elektromosságot létrehozó gépezet. Bár az elektromos és mágneses jelenségeket sok évszázaddal korábban is észlelték és magyarázták, von Guericke találmánya tudott első ízben elektromosságot előállítani. Ez az egyszerű szerkezet nyitotta meg az utat az elektromosság megértéséhez és alkalmazásához. A következő évszázadokban aztán ezt a masinát viszonylag gyorsan továbbfejlesztették és finomították, elősegítve az elektromosság egyre jobb megértését és gyakorlati alkalmazását. A modern energiatermelés, a távközlés, a számítógépes adatfeldolgozás, a szállítás és szinte minden fontos eszközünk von Guericke találmányából eredeztethető. A mindennapi élet szintjén nehéz elképzelni bármely üzemünket vagy akár a háztartásunkat elektromosság nélkül. Alapvető elméleti felfedezések hosszú sora - például az elektromágnesség vagy az agy bioelektromossága - köszönhető ennek a találmánynak. Amikor majd megismerjük, miként hozza létre az agy saját találmányainak rejtett modelljeit, a magyarázatnak kétségtelenül létfontosságú vetülete lesz az agy saját elektromos tevékenységének szerkezete és működése.

az eke

2009-01-21T11:15:00.000-08:00

Ha medvékre, farkasokra, orrszarvúakra vagy tigrisekre gondolunk, érintetlen táj - hegyek, erdők, sivatagok és mocsarak - lakóiként jelennek meg a képzeletünkben. Miért nem tűnnek föl lelki szemeink előtt Berkshire vagy a Napa Valley lankás lejtőin? Természetesen azért, mert e vidékek arculatát már rég megváltoztatta a mezőgazdaság, és innen a vad fajok zöme kiszorult. Hogy történhetett ez meg ilyen mértékben - világszerte - és ilyen gyorsan? Elsősorban egyetlen találmánynak, az ekének köszönhetően. Az emberek valószínűleg legalább harmincezer éve foglalkoznak földműveléssel, de csak attól fogva kezdtek igazán uralkodni a tájon és több évszázada ipari méretekben mezőgazdasági terményeket előállítani, amióta módszeresen föltörik a talajt. A tízezer éve lejátszódott ún. neolitikus forradalom jelentette ennek talán a kezdetét - nem a földművelés kezdeteit, hanem a nagyobb hozamú mezőgazdaság kiindulópontját. Az eke tette lehetővé, hogy az emberek áthágják azt az ökológiai törvényt, miszerint a nagy, erőszakos állatok száma csekély, ugyanis mi vagyunk a legfélelmetesebbek, és mégis hatmilliárd egyedünk él a földön. Az eke átalakította a Föld tájait, és a velünk rokon fajokat "félresöpörte". Jóllehet az első ekék minden kétséget kizáróan korábbi időszakból származnak, mint e könyv kijelölte időkeret - az elmúlt kétezer év -, de ez az eszköz nagyot fejlődött ez idő alatt is, tehát feltétlenül szólni kell róla.

A földművelés - nagy vonalakban - a környezet átalakítása az emberek élelemellátásának növelése érdekében. Erre sok módszer kínálkozik a talaj in extenso föltörése nélkül is, s ezeket minden bizonnyal jóval a neolitikus forradalom előtt alkalmazták. Az egyedi növények termesztése a "kertészkedés", ami magában foglalja a növényvédelmet (a majmok elkergetését éppúgy, mint a rovarokét), a gyomlálást és a szaporítással egybekötött metszést. Az állatokkal való foglalkozás az állattenyésztés, és ennek is sok formája létezik a háziasításhoz (domesztikációhoz) vezető úton. Az ausztrál bennszülöttek például előre megtervezett bozóttüzekkel irányítják a kengurukat. Az ilyen kezdetleges gazdálkodás jelentősen előmozdítja az emberi jólétet, de hozama mindig korlátozott, és a tájat többé-kevésbé érintetlenül hagyja.

A szántóvető földművelők azonban leigázzák a tájat. Az őshonos flórát a csupasz talajig - a puszta alapig - letarolják. Az eredeti táj lényegtelen. Sok tudós fölvetette, hogy Ádám és Éva kiűzetése a Paradicsomból valójában a nagy léptékű mezőgazdaság kezdete, az emberek ugyanis kipusztították az adott helyen élő szarvasokat és gazellákat, s az utolsó jégkorszak idején emelkedő tengerszint elárasztotta a part menti síkságokat. Azok az emberek, akik korábban csak kedvtelésből gondozták a helyi növényzetet, rákényszerültek a teljes munkaidejű növénytermesztésre. Úgy hiszem, hogy Káin Ábel ellen elkövetett gyilkossága a szántóvető földművelés kezdetének szimbóluma: a "szántóvető" megöli a szelíd pásztort. A Genezis szerzői világosan felismerték ennek jelentőségét. Számukra a talaj feltörése - az Isten alkotta táj megváltoztatása - istenkáromlásnak számított. A felszántott talaj tényleg Káin-bélyeg. A szántóvető paraszt és az állattenyésztő közti ősi konfliktus a 20. században is tovább él, amint ezt az Oklahomából származó dal is mutatja: "Ó, a gazda és a pásztor legyen bará-á-át!"

Az első ekék ember vontatta villás faeszközök voltak - vitathatatlanul fáradságos elfoglaltság, mint a legtöbb mezőgazdasági munka, egészen a közelmúltig. Ám minden erőfeszítés ellenére csak alig karcolták meg a talajt. A fejlődés három irányban következett be. Egyre erősebb és többféle anyagot használtak: a vassal borított fát előbb a vas, majd az acél váltotta fel. Később a forma is változott: a favillára vasat szereltek, hogy feltörje a földet, majd olyan vaslemezt, ami meg is forgatta. Végül megnövelték a vonóerőt, melytől az előbbiek használata is függött. Már jóval Krisztus előtt igénybe vették az ökröket, ám később az igáslovak gyorsabbnak és hatékonyabbnak bizonyultak (jóllehet többet ettek, és ezért gazdaságtalanabbak voltak). A kínaiak föltalálták a hámot, így a lovak a megfulladás veszélye nélkül húzhatták a terhet. Igazából azonban a traktor lendítette át modern szakaszába a világot. A traktorok igazolják Isambard Kingdom Brunel mérnöki tudományokról vallott filozófiáját: ha adott erő nem elég a feladathoz, tízszerezd meg és próbáld újra. A kemény agyagtalajt a lovak nem tudják fölszántani, de a traktorok igen. Így például a nagy-britanniai Lincolnshire földjén kétezer évig a birkák legeltek, ma viszont - hála a modern traktoroknak - az egész régióban gabonát és burgonyát termesztenek. Az amerikai prériken ugyanaz történt, csak jóval nagyobb léptékben. Felejtsük el a számítógépet és a távírót, felejtsük el az írást, sőt még a kereket is. A világot az eke változtatta meg.

telekommunikációs technológia

2009-01-17T04:14:00.000-08:00

A legjelentősebb a telekommunikációs technológiák felfedezése: a távíró, a telefon és napjainkban az internet. Úgy százötven évvel ezelőttig csak azzal válthattunk szót, aki egy szobában tartózkodott velünk. Legfeljebb lovasfutárral vagy hajóval küldhettünk üzenetet, vagy magunk kelhettünk útra. Az 1790-es évek első optikai távírói megteremtették a gyors távolsági hírközlést, legalábbis a rendszert kiépítő kormányzatok számára; a közember azonban nem juthatott hozzá. Az 1840-es években azután az elektromos távíró tette lehetővé, hogy nagy távolságokra, nagyon gyorsan jussanak el az üzenetek. Ez jelentős lépésváltás volt, noha eltartott egy ideig, amíg társadalmi következményei nyilvánvalóvá váltak. Először a távírókezelők lettek az új határvidék pionírjai: valahogy úgy jöhettek egymással össze, ahogy ma az internetes csevegőhelyeken lehetséges, játszhattak a kábeleken keresztül, és így tovább. Számos esküvővel végződő románc szövődött. A nagyközönség természetesen még mindig ki volt rekesztve, és a technika valós előnyeiben nem részesülhetett egészen az 1870-es évekig, a telefon föltalálásáig. Napjainkban - legalábbis a fejlett világban - természetesnek vesszük, ha a világ másik felén élő emberekkel beszélni tudunk. Egy munkanap folyamán sokan több időt töltünk el embertársaikkal közvetett úton, mint szemtől szemben. A telekommunikációs technológia mindenütt jelenvalósága kultúránk része. Televíziót nézünk, telefonokat, faxberendezéseket és - egyre növekvő mértékben - internetet használunk, szinte magától értetődő természetességgel. Ha a legkorszerűbb technikai eszközök legfőbb ismérve, hogy már-már megkülönböztethetetlenek a varázslattól, akkor a fontos technikai eszközök fő ismérve az észrevétlenség - fel sem tűnik, amikor használjuk. A telekommunikációs technika jelentőségét ezért oly könnyű figyelmen kívül hagyni, illetve alábecsülni.

villanymotor

2009-01-17T04:09:00.000-08:00

A villanymotor, minden olyan megjelenési formájával együtt, amelyben az elektromosság mechanikai mozgást hoz létre. Az ipari forradalom a közösségi termelő- és munkahelyekre korlátozódott egészen addig, amíg a viszonylag kis méretű és tiszta villanymotor lehetővé nem tette jótékony hatásának otthoni alkalmazását: hűtés, takarítás, légkondicionálás, hatékonyabb fűtés, szórakoztatás, tömeges adattárolás, otthoni gyógyászati kezelés és kényelmesebb személyi közlekedés. Való igaz, e jótétemények nagy része - az egyszerűbb technológiáknak köszönhetően - már korábban is jelen volt a háztartásban, például a gravitáció működtette vízvezeték-hálózat vagy a konvekciós szellőztetés formájában, de a villanymotor tette ezeket igazán elterjedtté. Nyugati életformánk átalakulása mélyreható volt, és teljesen megváltoztatta elvárásainkat arról, hogyan illeszkedjék testünk a környezetünkbe. Kérdés: milyen árat követel majd a számítógépes forradalom, ha oly módon lép be életünkbe, ahogyan a villanymotor révén az ipari forradalom?

nyomdagép

2009-01-17T04:02:00.000-08:00

Az elmúlt kétezer év legjelentősebb találmánya a nyomdagép. Amikor William Caxton a 15. században megjelentette a Canterbury meséket az akkoriban feltalált nyomdagépen, drámai mértékben fölgyorsította az emberi kultúra elválását a természettől. Azt a szerepet, amit a szájhagyomány töltött be a természeti folyamatokról tapasztalati úton szerzett ismeretek továbbadásában, ettől kezdve a nyomtatott szavak vették át.Ez az újítás két irányt jelölt ki. Elkezdhettük módszeresen fölhalmozni a tudást, hogy uralkodjunk a természeten, s ily módon megszabadulva a kulimunkától, fölszabadíthatjuk képzelőerőnket. Ezzel egy időben a természetről alkotott képünk is megváltozott: kezdtük alig többnek tekinteni, mint mechanizmusok összességének, amelyet saját céljainknak megfelelően manipulálhatunk. Ennek az lett a következménye, hogy ténylegesen megkezdődött a "természet leigázása". Most kettős "termést" takarítunk be: egyrészt az írott kommunikáció lehetősége az internet révén mérhetetlenül megnövekedett másrészt végtelenül lepusztítottuk bolygónkat, amely - a dolgok jelenlegi állása szerint - nem fog már sokáig eltartani bennünket. Valamennyien tudatában vagyunk a válság kézzelfogható jeleinek: ilyen a globális fölmelegedés, a kémiai környezetszennyezés, az élet fönntartásához nélkülözhetetlen rendszerek leromlása, a fajok kihalása és a bolygó túlnépesedése.Föl tudjuk-e használni a két következmény egyikét arra, hogy megmentsen bennünket a másiktól? Embertársainkkal korábban sosem tapasztalható mértékben létesíthetünk kapcsolatot. De mi a helyzet a természettel? Föl tudjuk-e használni tudásunkat arra, hogy helyreállítsuk a kölcsönös függőség kötelékeit köztünk és bolygótársadalmunk más tagjai között azért, hogy ne legyünk többé kizsákmányolók és felelősségteljes résztvevőkké váljunk abban a kreatív drámában, amelynek mindnyájan szereplői vagyunk? Képzelőerőnket fölhasználva meg tudunk-e szabadulni attól a kulturális torzulástól, ami abból ered, hogy a természetet felcseréltük a papírra vetett jelekkel?